2017. február 27. hétfő Ákos, Bátor

Hírek - Állattenyésztés

Riadalom az USA-ban, mert tömegesen pusztulnak a méhek

Amerika megijedt, mert tavaly télen a beporzást végző házi méhek közel 30%-a elpusztult. Úgy tűnik, most már az USA-ban is a neonikotinoid alapú növényvédő szereket tartják emiatt ludasnak, és ezt az is jelzi, hogy Maryland államban 2018 januárjától tiltottá válik e szerek használata. Csoda lenne, ha nem követnék hamarosan mások is a példájukat.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

A neonikotinoid tartalmú vegyszerekre fogják immár Amerikában is a tömeges méhpusztulásokat. A hasznos rovarok bő negyede hullott el tavaly télen az Egyesült Államokban, de a mézelő méhek mellett más vadon élő beporzók (poszméhek, lepkék) populációi is komoly veszteséget szenvedtek. Mivel a neonikotinoid hatóanyagú rovarirtók a permetezhetőség miatt vízben is oldódnak, előbb-utóbb a folyókban, tavakban élő rovaroknál is éreztethetik káros hatásukat.

Az USA-ban eddig mindenféle korlátozás nélkül használták a „gyanússá vált” szereket több millió hektárnyi föld kezelésére. Annak ellenére, hogy például az Európai Unió 2013-ban két évre felfüggesztette a neonikotinoid alapú vegyszerek használatát, attól tartva, hogy a vetőmagokról leporladó csávázószerek okozták a tagállamokban tapasztalt méhpusztulásokat. A tilalom a határidő lejárta ellenére továbbra is érvényben van, az EU szemmel láthatólag nem tud mit kezdeni a problémával. Viszont az Egyesült Államokban és Kanadában is egyre többen követik példáját, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) ideiglenesen fel is függesztette a neonikotinoid tartalmú új szerek engedélyeztetését.

MTI-fotó: Oláh Tibor

A gazdák természetesen nem örülnek a korlátozásoknak, hiszen így nehezebb gondoskodniuk növényeik megfelelő védelméről. A szakemberek sem látják egyértelműen megalapozottnak, hogy a tömeges rovarpusztulásokért a „kipécézett” szerek tehetők felelőssé.

A legutóbbi kutatások szerint a magyarországi méhpusztulások 1–4%-át okozta növényvédő szer, ráadásul zömmel a helytelen felhasználás következtében – mondta el az agrárszektor.hu-nak a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. Tarcali Gábor felidézett egy tavalyi dunántúli esetet is, ahol a méhekre eredetileg nem veszélyes szerek kombinációja okozott pusztulást. Jelentősen megugrott az erősebb hatóanyagú szerek felhasználása is, ami aligha kedvező fejlemény környezeti szempontból. A Nébih egyébként 2016-ban néhány esetben, szükséghelyzeti engedéllyel már hozzájárult neonikotinoid alapú szerek alkalmazásához.

MTI-fotó: Oláh Tibor

Ami az Egyesült Államokat illeti, elsőként – 2018. januári hatállyal – Maryland államban tiltották be a kártékonynak tartott vegyszerek forgalmazását. Mark Dayton minnesotai kormányzó pedig már tavaly augusztusban arra kötelezte a farmereket egy rendeletben, hogy csak akkor használhatnak neonikotinoid tartalmú szereket, ha azok szükségességét alátámasztják. Az 1990-es évektől elterjedt, és főleg vetőmagcsávázásra vagy beöntözésre használt ilyen anyagokat az USA-ban eddig korlátozás nélkül elfogadták, jelenleg a kukoricatáblák háromnegyedénél, illetve a szójaföldek harmadánál alkalmazzák.

A vegyipari vállalatok jó ideje keresik a neonikotinoidok kiváltásának lehetőségét. A Dow AgroSciences erre a célra új rovarölőt fejlesztett ki, de a hírek szerint a Syngenta is kíméletesebb formula kidolgozásán fáradozik. Más társaságok alternatív megoldásokon, baktériumok, különféle növényi kivonatok használatán törik a fejüket.

Kevés dolog támasztja alá, hogy a neonikotinoid alapú szereket ilyen mennyiségben kellene használnunk a jó termés eléréséhez, aligha van szükség arra, hogy minden vetőmagot ezzel vonjunk be – véli egy rovartannal foglalkozó amerikai egyetemi tanár, Christian Krupke is. Szerinte Kísérletek bizonyítják, hogy a növényvédő szerek mennyiségének 30%-os csökkentése általában kivitelezhető hozamveszteség nélkül.


 

Címlapon, most

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ