Az Agrárközgazdasági Intézet adatai szerint az étkezési tojás ára vegyesen alakult az év első tizenöt hetében.
Az Európai Unió azért vásárolt több ukrán tojást, mert a madárinfluenza és a Newcastle-betegség járványai miatt a közösség saját termelése visszaesett.
Nigéria egymilliárd dolláros, átfogó fejlesztésbe kezdett Kínával közösen, a kísérleti szakasz három államban már elindult.
A por beszáradt ürüléket, alomrészecskéket, takarmánymaradványokat és talajt is tartalmazhat.
Ez az apró csoda ötször annyi ásványi anyagot rejt, és akár az erkélyen is megtermelheted.
Növekvő globális termelés és emelkedő árak jellemzik a piacot az elmúlt időszak adatai alapján.
Az Egyesült Királyság tojáságazata elöregedő épületállománnyal és az új istállók építésének jelentős visszaesésével küzd.
Bevált módszerrel akarja fellendíteni a brojlercsirke- és tojástermelését Oroszország.
A statisztikák azt mutatják, hogy az elmúlt hetekben olcsóbb lett a tojás a magyar boltokban.
A legfrissebb adatok szerint az EU-ba érkező tojásimport 2025 első kilenc hónapjában 56%-kal nőtt, elérve a 133 ezer tonnát.
A hazai száraztészta-piac stabil, az egy főre jutó éves fogyasztás 6,5 kilogramm, miközben az exportértékesítés aránya már eléri a 45 százalékot.
Németországban komoly tojáshiány alakult ki, míg Hollandiában az eladhatatlan készletek okoznak egyre nagyobb problémát.
Az unió tojás- és tojástermékimportja 2025 első kilenc hónapjában 56 százalékkal, 133 ezer tonnára nőtt, döntően Ukrajnából és az Egyesült Királyságból.
Az EU-ba érkező baromfihús mennyisége 2025 első nyolc hónapjában az előző év hasonló időszakához viszonyítva 5,5 százalékkal nőtt.
Oroszország legnagyobb tojástermelője átmenetileg felfüggesztette a szállításait a madárinfluenza-járvány miatt.
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
2025-ben olyan sebességgel indult meg a tojás drágulása Magyarországon, hogy azt nem csupán a termelők, hanem a fogyasztók is napról napra érzik.
A madárinfluenza-járvány következtében kialakult európai tojáshiány jelentős áremelkedést okozott Magyarországon.
A hatékony tojástermeléshez olyan technológiára van szükség, amely lehetővé teszi a tyúkok genetikai potenciáljának teljes kihasználását.
Az Európai Unió baromfiimportja 11 százalékkal nőtt, a behozatal döntő része Brazíliából, Ukrajnából, az Egyesült Királyságból és Thaiföldről származott.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
Bevethető háziszer, ha ledarálunk néhány chilit és fokhagymát, majd permetszert készítünk belőlük.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
