A nemzetközi tendenciák

A nyugat-európai tapasztalatok arra utalnak, hogy a nagybani piacok fejlődését az elmúlt évtizedekben nem a termelői kínálat, hanem a koncentrált vevőkör (kiskereskedelem, vendéglátás, szállodaipar, szolgáltatások kereslete) és a korszerű logisztikai megoldások motiválták. Az elmúlt évtized elején viszont a Budapesti Nagybani Piac még alapvetően termelői jellegű piacként működött, és a raktárbérleten alapuló nagykereskedelmi, logisztikai tevékenység csak kiegészítő szerepet töltött be struktúrájában. Így a társaság alaptevékenységi bevételében a helyiségbérleti díjbevétel aránya 2000-ben mindössze 15 százalék volt, a termelői felhozatalon alapuló helyhasználati díjbevétel pedig ennél jóval nagyobb arányt képviselt.

Az elmúlt években a Budapesti Nagybani Piac is fejlesztésekbe kezdett, melyeknek köszönhetően jelentősen gyarapodott és korszerűbbé vált a Budapesti Nagybani Piac ingatlanállománya. A társaság valamennyi épületét felújították, és sokat javult a piac higiéniai-, illetve környezetvédelmi helyzete, nőtt a parkosított és gondozott területek aránya, illetve bővült a parkolóhelyek száma.

Az európai fővárosokban és nagyvárosokban működő nagybani piacok példája ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy az értékesítési struktúra előbb-utóbb átalakul és a termelők közvetlen piaci értékesítése törvényszerűen veszít jelentőségéből. Ezért a hosszú távú tevékenységek inkább azokra az ingatlanfejlesztésekre alapozhatók, amelyekkel a nagybani piacok korszerű élelmiszerkereskedelmi, és logisztikai elosztó központokká válhatnak.

Megduplázódott bevételek

A piac új fejlesztéspolitikája miatt a helyiségbérletből származó bevételek aránya 2010-re megközelítette a 30 százalékot, ez pedig a 10 évvel korábbi érték duplájának számít. 2014-ben a társaság nettó árbevételének több mint 50 százaléka már a piacon folyó nagykereskedelmi és logisztikai tevékenységhez kapcsolódik. A közvetlen termelői felhozatal, illetve az érkező termelői járművek számának a csökkenése már az elmúlt években is érvényesült, bár a csökkenés üteme eddig mérsékelt, évi átlagban 1,3 % körül volt.

A társaság valamennyi fejlesztését saját erőből finanszírozta. A megvalósított kapacitásbővítő beruházások tényleges igényeken alapultak, ezért az ingatlanállomány alapterületének megduplázása mellett is sikerült fenntartani a tartós és teljes kapacitáskihasználtságot.

Biztató jövő

A nagy üzletláncok ugyan az elmúlt két évtizedben jelentősen rontották a zöldség-gyümölcs kiskereskedelem piaci pozícióját, ez a folyamat azonban az utóbbi időszakban lelassult. Ráadásul a minőségi friss áruk iránti kereslet a jövőben várhatóan megugrik, e területen pedig a szakboltok és a fogyasztói piacok is versenyképesek, így beszerzéseik a nagybani piacon összességében növelhetik a keresletet.

A nagybani piac évente 400 - 450 ezer tonna forgalmazott árumennyiségre számít. A társaság részesedése a friss zöldség-gyümölcs hazai és az import forgalmazásából 50 - 50 százalék, a nemzetközi összehasonlítás alapján viszont a hazai zöldség-gyümölcsfogyasztás szintje egyelőre jelentősen elmarad a fejlett országokétól. Az ország kedvező természeti adottságai, a táplálkozásban tapasztalható egészségtrend, a vendéglátás arányának várható növekedése, és a vásárlók minőségi igényeinek fejlődése viszont mind a zöldség-gyümölcsfogyasztás és a piaci forgalom bővülését eredményezhetik.