Az ITM akkreditált élelmiszer és vegyipari laborja évente ismétlődő vizsgálattal ellenőrzi, hogy a fogyasztók a valóságnak megfelelő tájékoztatást kapnak-e a csokimikulások összetételéről. Így szűrhetők ki azok a termékek, amelyek címkéjén, csomagolásán nem tüntetik fel a kakaóvajhoz hozzáadott idegen zsírokat, vagy a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaznak ilyen anyagot, derült ki az ITM közleményéből.

A laborvizsgálat az összes zsírtartalom ellenőrzésével kezdődik, amelynek első lépése a csokifigura ledarálása. A lombikba helyezett csokoládémassza sósavas roncsolásával érik el, hogy zsírtartalma elkülöníthetővé és leszűrhetővé váljon. A szűrőpapírból a sósavmentesre mosás után, egy erre szolgáló készülékben, oldószerrel nyerik ki a zsiradékot. Lemért mennyiségét összehasonlítják a címkén feltüntetett adattal. Az összes zsírtartalom származhat a csokoládé kakaóvaj tartalmából, lehet tejzsír vagy egyéb, növényi zsiradék is, de ezt a csomagoláson jelezni kell.

A zsiradék kíméletes kivonása után egy másik műszeres vizsgálattal állapítható meg, hogy a termék tartalmaz-e a kakaóvajtól eltérő, ún. idegen zsírokat. Például a pálmazsír vagy a shea vaj legfeljebb 5%-ban lehet jelen a csokoládéban, ezt szintén kötelező feltüntetni.

A jó minőségű mikulások fontos ismérve, hogy azokon csokoládé, tejcsokoládé vagy étcsokoládé megnevezés szerepel. A "kakaós tejbevonó massza", "étbevonó massza" vagy "tejfigura" nem csokiból készül.
Érdemes minél magasabb kakaó szárazanyag-tartalmú télapót választani. A címkén megjelenítendő részaránynak tejcsokoládék esetén meg kell haladnia a 25%-ot, étcsokoládéknál pedig a 35%-ot.

Keszthelyi Nikoletta, az ITM fogyasztóvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, hogy a 13 féle tej- és négy különböző étcsokoládé mikulás közül mindössze egy zsírtartalma tért el a megengedettnél nagyobb mértékben a csomagoláson jelzett mennyiségtől. A termék azzal a feltétellel forgalmazható, hogy a hibás tájékoztatást a gyártó kijavítja.

- mondta Keszthelyi Nikoletta.