A miniszter kiemelte, egyre többen fordulnak - és nem feltétlenül valós egészségügyi okból - az alternatív fehérjeforrások felé, kiiktatva étrendjükből az állati termékeket. Beszédében példaként említette a rovarokat, a lombikban tenyésztett húst és a mellékesből fő összetevővé tett szóját, amit a fogyasztó a mindennapi étkezése részévé tenne, miközben a kockázatáról még keveset tud.

- hangsúlyozta Nagy István.

Az agrárminiszter elmondta, hogy az alternatív fehérjeforrások fogyasztásában rejlő kockázatok feltérképezése és értékelése érdekében komplex vizsgálatsorozat lefolytatásával bízta meg a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt (Nébih). Nagy István hozzátette, hogy az ellenőrzés célja az, hogy az emberek valós és átfogó képet kaphassanak ezekről az új élelmiszerforrásokról.

A tárcavezető hozzátette, e láncszemlélet - melynek fontosságát egyre több ország kezdi felismerni - a magyar élelmiszerbiztonság területén régóta jelen van és hatékonyan érvényesül. Sok szempontból ennek is köszönhető, hogy a magyar élelmiszerlánc-felügyeleti rendszert, élén a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, a legjobbak között tartják számon Európában.

- fűzte hozzá Nagy István.

A miniszter kiemelte, Magyarország szerencsés helyzetben van, mert bőségesen rendelkezik kiváló minőségű élelmiszer-alapanyagokkal. Elhelyezkedésének, agrármúltjának és élelmiszeriparának köszönhetően az ország nincs kényszerhelyzetben, nincs rászorulva az alternatív megoldásokra. Ugyanakkor az alternatív fehérjeforrások feltérképezését és alapos vizsgálatát elkezdjük a Nébih közreműködésével, annak érdekében, hogy támogassuk a magyar fogyasztók tudatos választását, asztalainkra pedig továbbra is csak biztonságos élelmiszerek kerülhessenek, tette hozzá a tárcavezető.