A kormány tavaly február 1-jétől több körben hirdetett élelmiszer árstopot különböző árukra. Ennek értelmében a kristálycukrot, a búzafinomlisztet, a napraforgó-étolajat, a sertéscombot, a csirkemellet, a csirkefarhátat és a 2,8 százalékos UHT-tejet a 2021. október 15-i áron, a friss tojást és az étkezési burgonyát pedig a 2023 szeptember végi árszinten lehetett csak árusítani a boltokban. A NielsenIQ az árstopban érintett élelmiszer-kategóriák 2022-es havi forgalmi trendjeit elemző felmérése azt mutatja, hogy fogyasztók általában az árstopok határidejének lejárta előtt igyekeztek bespájzolni a hatósági áras termékekből, főként a tartós élelmiszerekből - írta meg a 24.hu.

Áprilisban és szeptemberben volt a legerősebb az árstopos forgalom

Mint ismeretes, Orbán Viktor miniszterelnök 2022. január 12-én jelentette be, hogy február 1-jétől néhány élelmiszernél beavatkoznak az árak alakulásába, ami azt jelentette, hogy vissza kell állítani ezeknél a termékeknél a 2021. októberi árakat. Első körben 2022. május 1-jéig hirdették meg az árstopot, amit aztán előbb július, majd október elsejéig hosszabbítottak meg, aztán december 31-ig, végezetül pedig 2023. április 30-ig.

Most lehull a lepel: kiderült az igazság az árstopos élelmiszerekről

2022-ben a közbeszédet és az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó kifejezések egyike az árstop, ársapka volt.

A NielsenIQ által vizsgált minden élelmiszer-kategóriában a legjelentősebb forgalomnövekedés két bejelentéshez köthető, az első hosszabbításhoz, tavaly áprilisban és a harmadik hosszabbítás előtti időszakhoz, tavaly szeptemberben. A legtöbb árstopos terméket tavaly áprilisban vásárolták a fogyasztók, akkor az előző évihez képest 85%-kal több 2,8 százalékos UHT-tejet, 83%-kal több kristálycukrot és 80%-kal több napraforgóolajat vettek, vagyis majdnem az előző évi mennyiség dupláját. Igaz, az árstopos tej esetében a júliusi forgalom ezt is túlszárnyalta, majdnem 140%-kal.

A legnagyobb növekedést főként a tartósélelmiszer-kategóriáknál érzékelték, 2022. február és december között a búzafinomliszt forgalma 14%-kal, a kristálycukoré 27%-kal, míg a napraforgóolajé 22%-kal nőtt 2021 azonos időszakához viszonyítva, a teljes hazai kiskereskedelmi forgalmat vizsgálva. A liszteladás így közel 9 tonnával nőtt, a napraforgóolajból 140 ezer hektoliterrel több fogyott, de kristálycukorból is 18 ezer tonnával több került le a polcokról.

A tej kategória az árstop hatására szinte teljesen átrendeződött. A 2,8%-os tartós tej hónapról hónapra egyre nagyobb volumennövekedést produkált a vizsgált időszakban, 2022. február és december között 82 százalékkal bővült. Literben - a mért piacon - körülbelül 20 millió literrel több fogyott (a 2021-es 24,5 millió literrel szemben 2022-ben 44,5 millió liter). A többi típusú tej forgalma ezzel párhuzamosan folyamatosan csökkent. A teljes tej kategória mennyiségbeli eladása így még összességében is 3%-kal mérséklődött.

A tejnél az árstopos 2,8%-as UHT és az ESL 2,8% és ESL 1,5% között az árstop kezdetén még nem volt annyira jelentős árkülönbség. Az utóbbiak inkább április-május környékén távolodtak el látványosan a befagyasztott áraktól, és ezután hónapról hónapra nyílt a szakadék az árstopos és egyéb fajták között. Ez magyarázhatja, hogy miért nyáron látszik az UHT-nél kiugrás. Az év utolsó negyedévében általánosan elmondható, hogy a megelőző hónapok rapid növekedési ütemének lassulása látszik, októberben több érintett kategória negatívba fordult.

A húsokból kevésbé spájzoltak a magyarok

A NielsenIQ felmérése szerint az árstopos friss húsoknál általánosságban inkább csökkenés volt tapasztalható a kilogrammban mért vásárlási mennyiségben: a csirkemell forgalma például 7%-kal csökkent, a sertéscombé pedig 1%-kal. A kivételt a trend alól csak a csirkefarhát 8%-os forgalombővülése jelentette. Azonban itt is megfigyelhető volt az áprilisi kiugrás, amikor kivétel nélkül minden típus forgalma nőtt az előző évihez képest.

Hogy miért volt ilyen visszafogott a húsforgalom, azzal kapcsolatban a NilesenIQ több magyarázattal is szolgált. A friss hús adatok szűk piacon elérhetőek, és ebből adódhat némi torzítás, már csak azért is, mert a fogyasztók egyik spórolási taktikája, hogy egyre inkább hajlandók akár boltot is váltani az olcsóbb és az akciós termékekért. Másrészt a húsokból kevésbé lehet otthon „betárazni” a romlandóságuk miatt (vagy legalábbis a lakossági mélyhűtők kapacitásáig). Harmadrészt a húsokon belül is például a csirkefarhát növekedett igazán, ami a többi típusnál olcsóbb alternatíva, így feltételezhető, hogy a vásárlók a húsfogyasztáskor is igyekeznek spórolni.

A tojás november-decemberben egyelőre nem mutat látványos bővülést, így az árstop ellenére is 12%-kal elmaradt darabeladásban az előző év azonos hónapjaihoz képest. Figyelembe véve, hogy 2021. november-decemberhez képest még erre a kisebb mennyiségre is összesen 70%-kal többet költöttek a magyarok, talán mindez nem is annyira meglepő - jegyezték meg a kutatás készítői.