AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Módosítaná az élelmiszerláncról és annak hatósági felügyeletéről szóló törvényt a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslat, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter pénteken terjesztett be a parlamenthez. A változtatások lényege, hogy a jövő évtől már nem a Nébih bevételét képezik a piaci szereplők által befizetett élelmiszerlánc-felügyeleti díjak, hanem azok a költségvetésbe folynak majd be.
Mire szolgál a díj?
Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj kivetésének "filozófiája" eddig az volt, hogy a befizetett összegekből a Nébih finanszírozhassa a piaci ellenőrzéseket, illetve az ezekkel összefüggő egyéb feladatokat, amelyek a hazai élelmiszerpiac kifehérítésére és az élelmiszerbiztonság javítására irányulnak. Ezután viszont a Nébih majd a költségvetésből kap forrásokat élelmiszerlánc-felügyelettel kapcsolatos tevékenységeihez, az ágazati befizetésekből fennmaradó összegek pedig a büdzsében maradnak.
A most beterjesztett törvénymódosítás magyarázatot ad arra, miért kívánja a kormány drasztikusan emelni a kereskedők díjbefizetéseit 2015-től. Eddig a piaci szereplőnek - termelőknek, feldolgozóknak és kereskedőknek - egységesen éves árbevételük 0,1 százalékát kellett leróniuk élelmiszerlánc-felügyeleti díjként, a jövő évtől viszont a kereskedőkre kirótt díj - sávos módon - maximum 6 százalékra növekszik. A kormány mára egyértelművé vált szándékaiból kitűnik, hogy a díjemelést nem agrárszakmai -élelmiszerbiztonsági okok, hanem a költségvetési bevételek növelésére irányuló törekvések határozzák meg, amelyekkel ráadásul mások rovására előnyben részesítenek egyes kiskereskedelmi cégeket.
Így számol a Nébih
A Nemzetgazdasági Minisztérium október vége óta nem válaszolt a portfolio.hu és az agrarszektor.hu díjnöveléssel kapcsolatos kérdéseire. A Nébih a napokban azt közölte, változatlan piaci viszonyok és befizetési fegyelem mellett jövőre 22-24 milliárd forint felügyeleti díjból befolyt összeggel számol, amelynek mintegy fele marad a Nébihnél. Más kalkulációk szerint a megnövelt kulcsok miatt összesen 30-40 milliárd forint költségvetési díjbevétel folyhat be.
A Nébih tájékoztatása szerint a 2015-ös költségvetési törvényjavaslat 13,5 milliárd forintot tervez az élelmiszerlánc-biztonsági hivatalnak, de ez már tartalmaz mintegy 4,6 milliárd forint bevételt a felügyeleti díjból. A Nébih költségvetésében a jövőre tervezett 13,5 milliárd forinthoz képest azonban a megemelt felügyeleti díj miatt 6,4 milliárd forintos többlet várható, míg a felügyeleti díj részben a megyei kormányhivatalokat illeti majd meg. A Nébih költségvetése tehát nem egyenlő az élelmiszerbiztonságra fordított összeggel - emelte ki a hivatal.