Fejleszteni kell a versenyképesség javításához a hazai élelmiszer-feldogozást, ezért döntött a kormány a 100 milliárdos GINOP-os forrás elkülönítéséről - jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A keret 50 milliárd forint vissza nem térítendő és 50 milliárd forint visszatérítendő támogatásból áll. Az elnyert forráson belül a vissza nem térítendő és a visszatérítendő támogatás aránya 49-51 százalék lesz.

Mint ismert, a kormány még korábban bejelentette, hogy az uniós pályázati forrásokból összesen 300 milliárd forintot szán a hazai élelmiszeripar fejlesztésére 2014-2020-ban. A Miniszterelnökség a hozzá tartozó Vidékfejlesztési Programból élelmiszeripari célokra 200 milliárd forintot különített el, amelyet mostantól a Nemzetgazdasági Minisztériumban felügyelt GINOP 100 milliárdos támogatása egészít ki.

A döntés azt is jelenti, hogy a GINOP révén a hazai középméretű élelmiszeripari vállalkozások is forrásokhoz juthatnak. A VP-ből ugyanis csak a mikro- és a kisvállalkozások kaphatnak élelmiszer-feldolgozási támogatásokat, ha árbevételük több mint fele nem a mezőgazdaságból származik. A GINOP-ban viszont a kisebb és a közepes méretű cégek is pályázhatnak.

Mindkét programból kiszorulnak viszont a magyar nagyvállalatok, mivel az unió nem teszi lehetővé a támogatásukat. Ezért e társaságok a Külgazdasági és Külügyminisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium zárt pályázati forrásaiból igényelhetnek majd külön támogatásokat - mondta Lázár János.

A GINOP-s támogatási elképzelés most konkrétan a tejágazati gondok miatt merült fel, és Lázár János szerint a kormány arra a következtetésre jutott, hogy a tejtermelők megsegítésének egyik módja az élelmiszer-feldolgozás fejlesztése és versenyképességének javítása. A Miniszterelnökség - tette hozzá a tárcavezető - készen áll arra, hogy e héten szakértői tárgyalásokat folytasson az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségével (ÉFOSZ) a GINOP-os pályázati kiírás gyorsítása érdekében. Ha a szóban forgó program eredményes, a kormány nem zárkózik el annak folytatásától sem - jelezte a miniszter.

A magyar élelmiszer-feldolgozó üzemeknél a versenyképesség hagy leginkább kívánnivalót maga után, mivel a cégek 20-30 éves technológiai megoldásokat alkalmaznak és jövedelmezőségük alacsony - húzta alá az MTI szerint Éder Tamás, az ÉFOSZ elnöke. A múlt évben az élelmiszeripar teljesítménye 4,3 százalékkal nőtt az előző évihez képest, de ez elsősorban a kivitelnek volt köszönhető, amely 10 százalékkal bővült, míg a belföldi értékesítés csak 1 százalékkal, és ez további hazai piacvesztést takar.