A nemzeti földalapot 2001-ben, az első Orbán-kormány idején hozta létre egy törvény elfogadásával az Országgyűlés, majd 2002. január elsejétől megkezdte működését a Magyar Nemzeti Földalapkezelő Kht., amely a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter irányítása alá tartozott. Bár az első Orbán-kormányban az agrártárcát sokáig Torgyán József volt kisgazda pártelnök-miniszter vezette, a földalap létrehozásakor már nem ő állt a minisztérium élén, mert 2001. február 15-i hatállyal lemondott. Az FVM-et a földalap kialakításakor Vonza András kisgazda kötődésű miniszter vezette.

A Magyar Nemzeti Földalapkezelő Kht. 2002. január 1. és július 31. között működött, mivel a közben választásokat nyert, Medgyessy Péter vezette MSZP-SZDSZ kormány Nemzeti Földalapkezelő Szervezetté alakította át, amely továbbra is az agrártárcához tartozott. Ez a felállás 2002. augusztus 1. és 2007. december 31. között funkcionált, amikor is a nemzeti földalap a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-hez (MNV Zrt.) került. 2008. Január 1.-től a vagyonhasznosítást az MNV Zrt. látta el egészen 2010. augusztus 31-ig, amikor a második Orbán-kormány újabb jelentős változtatást hajtott végre.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Elfogadta ugyanis a parlament azt a ma is hatályos, 2010-es törvényt, amely azt rendelte el, hogy 2010. szeptember elsejétől ismét létre kell hozni egy nemzeti földalapkezelő szervezetet (NFA). Ezzel az állami termőterületek felügyeletét és vagyonkezelését az MNV Zrt.-től visszahelyezték a Vidékfejlesztési Minisztériumnak elkeresztelt akkori agrártárcához, majd fokozatosan kialakították az NFA szervezetét is.

Ez az új NFA működött mostanáig, legfeljebb annyi változtatással, hogy a felügyeletét ellátó tárcát 2014-től, a harmadik Orbán-kormány időszakában Földművelésügyi Minisztériummá (FM) nevezték át. A napokban azonban megjelent a minisztériumi háttérintézmények átalakításáról szóló kormányhatározat, amely - más FM-hez tartozó szervezetek mellett - az NFA jogutódlásos megszüntetését is elrendeli. Eszerint a földalap központi szervezetének az agrártárcába kell olvadnia, területi szervezeteit pedig felszámolják, amint az állami földek értékesítéséről szóló, "Földet a gazdáknak!"elnevezésű program lezárul.

Bár az NFA-t is érintő átszervezések a bürokráciacsökkentő kormányzati törekvések részét képezik, a megszüntetésről szóló döntés arra is utalhat, hogy az állami földek jelentőségének ma már más a megítélése a kormányon belül. Azzal, hogy eddig kiemelten kezelt földalapos szervezeteket működtettek, az Orbán-kormányok azt is kifejezték, hogy fontos szerepet szánnak az állami termőföldvagyonnak. A 2001-es és a 2010-es földalapos törvény preambuluma egyaránt leszögezi, hogy a Nemzeti Földalapnak hozzá kell járulnia a földbirtok-politikai irányelvek megvalósításához és például "a családi gazdaságokon alapuló korszerű birtokszerkezet kialakításához". Mára azonban több szempontból is megváltozott a helyzet, amely miatt az NFA szerepe leértékelődhet.

MTI-fotó: Czeglédi Zsolt

Egyfelől a kormány a "Földet a gazdáknak!"programban a mobilizálható NFA-s mezőgazdasági területek (főként szántók) jelentős részét három körben - tavaly év végétől az idén nyár közepéig - eladja, így az NFA "családi gazdaságok erősítésében" betöltött szerepét befejezettnek tekintheti. Maga az "állami földalap" persze nem szűnik meg, hiszen a tartós állami tulajdonban lévő erdők és természetvédelmi területek megmaradnak, de ezek vagyonkezelése az állami erdőgazdaságok és a nemzeti parkok révén jóval egyszerűbben megoldható, mint a most eladott szántóké, amelyek földhaszonbérleti pályáztatása is folyamatos szakmai és politikai vitákat generált az elmúlt években.

Másrészt 2014-ben Magyarországon életbe lépett az új földforgalmi törvény, amely miatt az NFA szintén veszített jelentőségéből. Korábban ugyanis egyik fő feladata az volt, hogy elővásárlási jogával élve beavatkozzon a piaci tranzakciókba, ha egyes ügyleteket - például zsebszerződések gyanúja miatt - nemkívánatosaknak ítél. A földforgalmi törvény viszont - egy hektár felett - ma már csak úgynevezett földműveseknek engedélyezi a földvásárlásokat, vagyis minden más állampolgárt a vételekből kizárt. Ezért az NFA a legtöbb esetben most már csak akkor vásárolhatna földeket, ha azokat az egyébként kedvezményezett földművesek elől veszi el, ez pedig nyilvánvalóan nem lehet birtokpolitikai cél. Ráadásul a mostani földadásvételi tranzakciók előzetesen olyan szigorú engedélyezési-jóváhagyási procedúrán esnek át, amelyek még egy további földalapos kontrollt az ügyek zömében szükségtelenné tehetnek.

A továbbiakra nézve persze így is maradnak kérdőjelek, amelyek miatt nem tudni, valójában milyen formában működhet majd tovább az FM-be olvasztott földalap. Az egyik tisztázatlan pont a földeladásokból származó, 250-300 milliárd forintnyi költségvetési bevétel sorsa, amelyet a jelenlegi szabályozás szerint csak újabb földvásárlásokra lehetne fordítani, de Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a közelmúltban már többször utalt arra, hogy egyes elképzelések szerint az összeget - új törvényi szabályozással - ipari parkokra, adósságcsökkentésre vagy kórházépítésekre kellene költeni.

Másik lényeges szempont, hogy a Magyarországgal szembeni uniós földügyi kötelezettségszegési eljárások miként zárulnak majd. Ma az valószínűsíthető, hogy a vitás ügyek az Európai Bíróságon kötnek ki, de az még nem látható, hogy egy esetleges elmarasztaló ítélet mennyire kényszerítheti a jelenlegi földpiaci szabályozás felpuhítására a kormányt. Ha ugyanis például nagyobb teret kellene engedni a nemkívánatosnak tartott külföldi földvásárlásoknak, ismét szükségessé válhat a nagyobb állami szerepvállalás és kontroll, amelynek egy FM-be integrált, lecsupaszított NFA nem tudna eleget tenni.