Andréka Tamás az állami földvagyon-gazdálkodás történetét áttekintve elmondta, hogy a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet 2010. szeptember 1-jén jött létre, ezt váltotta fel 2019. július 1-jével a Nemzeti Földügyi Központ. Az NKF alá tartozott a Nemzeti Földalap, a MePAR, az osztatlan közös tulajdonok megszüntetése, az erdőtervezés és az öntözési feladatok. Ez fog 2024. június 1-jével ismét átalakulni, mivel az NKF megszűnik, a feladatai pedig átcsoportosításra fognak kerülni. Az államtitkár elmondta, hogy a Nemzeti Földalappal kapcsolatos feladatköröket, az osztatlan közös tulajdonviszonyok megszüntetését, az erdőtervezést az Agrárminisztérium veszi át, az öntözési ügynökségi feladatok a minisztérium és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság között kerülnek megosztásra, a MePAR pedig az Államkincstárhoz fog tartozni. A szervezeti változástól a feladatok hatékonyabb és olcsóbb ellátása várható, a közvetlen miniszteri irányítás pedig lehetővé teszi a kormányzati birtokpolitika gyors és pontos érvényesítését - mondta Andréka Tamás.

Az államtitkár beszélt a következő időszak földforgalmi változásairól is. Mint mondta, tavaly elfogadtak egy nagyobb törvénycsomagot, a mostani pedig egy minimál-csomag lesz, javítások, pontosítások, illetve a jogszabályok alkalmazása során felmerült problémák kezelése. Andréka Tamás elmondta, hogy fogalmi pontosítás várható az életvitelszerű lakáshasználat helyében, öröklésnél a tulajdonosi elővásárlási jog és a dologösszesség kapcsán, de változni fog a gazdasági év végének a fogalma is. Az államtitkár elmondta, hogy a pontosítások érintik majd a többlethasználati megállapodás megszűnésének esetét is.

Ugyancsak változás lesz a foglaló sorsában az elővásárlási joggyakorlás esetén. Az új szabályozás szerint az elfogadó jognyilatkozatot tevő elővásárlásra jogosult köteles a foglaló összegét ügyvédi vagy közjegyzői letétbe helyezni, ennek igazolását elfogadó jognyilatkozathoz köti. Andréka Tamás kitért a végrendeleti öröklés változására is. Mint mondta,

a korábban kúriai joggyakorlat szerint az örökhagyó halála idején kellett az örökösnek földművesnek lennie. Erről azonban bebizonyosodott, hogy az örökhagyó végrendelkezési jogát csorbítja, éppen ezért olyan szabályozást kell kialakítani, hogy az örökös utóbb is földművessé válhasson. Az új szabályozásban az örökösnek egy egyéves időszak áll majd a rendelkezésére, hogy a tulajdonszerzés ezen feltételét teljesíteni tudja, addig az államnak függő vételi joga lesz az ingatlanra.

Az új jogszabályváltozások érintik a haszonbérleti jogot is, ennek értelmében egy évig kell használnia a földjét tényleges tulajdonosnak ahhoz, hogy megszakadjon a haszonbérlet. A haszonbérleti szerződés ugyanakkor a jövőben nem tartalmazhat semmiféle agrotechnikára, növénykultúrára való kitételt. Mivel az utóbbi időben többen töröltették magukat a földművesi jegyzékből úgy, hogy közben földtulajdonosok maradtak, bevezetésre fog kerülni a figyelmeztetés és a bírság is, mint szankció. Andréka Tamás elmondta, hogy földadásvételnél az ellenérték megfizetése a jövőben átutalással, ügyvédi és közjegyzői letéttel is lehetséges lesz majd. Az új jogszabály emellett egy új megoldást is bevezet majd a gazdátlan, le nem hagyatékolt ingatlanoknál, amelyek tulajdonjoga így egy egyszerűsített eljárás során szállhat az államra.

A Portfolio Agrárium 2024 Konferenciáról eddig megjelent cikkeink:

Címlapkép forrása: Agrárszektor