2016. május 24. kedd Eszter, Eliza

Hírek - Földpiac

Most mi lesz? - Keresztbe tehet Orbánéknak a Kúria

A március elején induló újabb állami földárverések leállítását sürgeti Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azután, hogy a Kúria hitelesítette azt a népszavazási kérdést, amely arról szól, hogy az Országgyűlés törvényben tiltsa meg az állami földeladásokat. Felmerülhet, hogy a már értékesített állami földeket is vissza lehetne venni, ha a választópolgárok érvényes népszavazáson a hitelesített kérdésre igent mondanának. Az állami földeladásokat tiltó törvény azonban jelentős veszélyeket is magában hordozna, mert elvileg lehetővé tenné a magyarországi termőföldek tartós államosítását. Az állami irányítású nemzeti földalapkezelő szervezet (NFA) ugyanis első helyen szerepel az úgynevezett elővásárlási rangsorban, így elvileg minden piacra kerülő földet megvehet, amelyeket azonban egy tiltó törvény megalkotása után már nem lehetne újra eladni.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Orbán Viktor miniszterelnöknek le kellene állítania az újabb állami földárveréseket – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Gőgös Zoltán MSZP-s képviselő azután, hogy a Kúria hitelesítette az általa benyújtott népszavazási kérdést, amely arra irányul, hogy a parlament egy új törvény megalkotásával tiltsa meg az állami földeladásokat. A most hitelesített kérdés így szól: "Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés alkosson törvényt az állami tulajdonban álló termőföldek értékesítésének a tilalmáról?" A jogerős döntés lehetővé tette, hogy a népszavazás kiírásához aláírásokat lehessen gyűjteni. A szervezőknek 120 napjuk van a 200 ezer szükséges aláírás összegyűjtésére.

Mint ismert, a kormány tavaly ősszel hirdetett először állami földértékesítési akciót, amely december végén zárult le. Most pedig, március elejétől újabb 140 ezer hektár állami területet árvereznének el, mivel a földeladási programot sikeresnek tartják. Gőgös Zoltán szerint azonban a Kúria döntésével új helyzet állt elő, ezért addig nem kellene további állami földeket értékesíteni, amíg ki nem derül, mi lesz az állampolgárok döntése. Azt ugyanis a képviselő biztosra veszi, hogy a népszavazás kiírásához szükséges mennyiségű aláírás meglesz.

A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) tavaly november 30-án még elutasította a Gőgös-féle népszavazási kérdést, mert úgy ítélte meg, hogy költségvetési - így tiltott - tárgykört érint, megfogalmazása pedig nem teljesen egyértelmű. A Kúria viszont most a beterjesztett bírósági felülvizsgálati kérelem nyomán azt állapította meg, hogy a kérdés tárgya és a költségvetés között a kapcsolat csak közvetett, a kérdés alapján pedig eldöntendő, hogy a termőföld továbbra is állami tulajdonban maradjanak vagy az állam értékesítheti-e azokat. A Kúria döntését meg kell jelentetni a Magyar Közlönyben, és a Nemzeti Választási Iroda elnökének a megjelenéstől számított öt napon belül át kell adnia a szervezőknek a hitelesítő záradékkal ellátott aláírásgyűjtőív-mintapéldányt is.

Kérdés persze, mi értelme lehet egy ilyen népszavazásnak, ha a kormány annak lebonyolításáig az értékesítésre kijelölt állami területeket eladja. Gőgös Zoltán azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy eladást tiltó törvényben visszamenőleges szabályozást is alkalmazni lehessen. Ennek következményeként pedig szerinte az állami visszavehetné azokat a földeket is, amelyeket tavaly eladott vagy az idén értékesít.

A kormány eddig közölt szándékai szerint az 1,8-2,0 millió hektáros jelenlegi állami földvagyon nagy része egyébként is állami tulajdonban maradna, mivel az erdők zömét és a természetvédelmi területeket nem kívánják értékesíteni. Az állami földvagyont ráadásul a jövőben gyarapíthatja, hogy – amint erre az Alkotmánybíróság korábbi, illetve a Kúria mostani döntése is felhívja a figyelmet – az értékesítésekből befolyt vételár csak földek vásárlására fordítható. A kormány mostani földeladásai pedig e szempontból soha nem látott földvásárlási lehetőségeket teremtenek, mivel az állami földek értékesítéséből legalább 300 milliárd forintos bevételt várnak. Ehhez képest elhanyagolható az az összeg, amelyet az NFA földvételekre fordíthatott az elmúlt években.

Ebből is látszik, hogy lenne olyan állami földvagyon, amelyre vonatkozhatna az értékesítéseket tiltó, esetleges új szabályozás. A földalap földvásárlási esélyeit ráadásul növeli, hogy első helyen szerepel az úgynevezett elővásárlási rangsorban. Ez azt jelenti, hogy hiába köt két piaci szereplő – a mai szabályozás szerint egy földtulajdonos és egy venni szándékozó földműves gazda – adásvételi szerződést, a megállapodás 60 napos kifüggesztési ideje alatt az NFA bejelentheti, hogy él elővásárlási jogával, így az eredeti vevők elől „elviheti” az adott földterületet.

A mai szabályozás végső soron pusztán költségvetési kérdéssé teheti, mekkora szereplő legyen az NFA a földpiacon. Akár az is elképzelhető, hogy a földalap valamennyi piacra kerülő föld megvásárlására esélyes lehet, ha ehhez elegendő forrást kap.

Egy ilyen helyzet nem csak azt jelentené, hogy végképp megszűnne az egyébként is szigorú korlátok közé szorított magyar földpiac. Ha a parlament emellé értékesítést tiltó törvényt is elfogadna, tömeges és végleges államosításhoz vezethetne, ha egy folyamatosan feltőkésített földalap grandiózus földvásárlásokba fogna, a megvett területeket pedig egy népszavazási döntés nyomán hozott törvényi tiltással nem adhatná el. Ilyen államosítás mindenesetre csak politikai akarat kérdése lenne, bár szakértők szerint az általános értékesítési tilalom alól lehetne tenni kivételeket is az új törvényt létrehozó parlamenti jogszabályalkotásban.


 

Címlapon, most

Lázárnál tüntettek, Fazekas tárcája hűti a kedélyeket

Kihagyhatatlan program - Jön a huszadik Pápai Agrárexpo (x)

Több mint tízezer látogatót várnak a szervezők.

Sorozatos tragédiákat okoz nálunk a meggy

Nincs árkonszenzus. A termés harmada elfagyott.

Óriási fúzió: a németek emelték a tétet

62 milliárd dollárt ajánl a Bayer a Monsantóért.

Dühös gazdák teheneket hajtanak Lázár minisztériuma elé (2.)

Újra demonstrálnak Budapesten a tejtermelők.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ