Petíció Brüsszelnek, hogy tiltsák be a rákkeltőnek tartott vegyszert

agrarszektor.hu
Petíciót nyújtottak be az Európai Bizottsághoz (EB) polgári kezdeményezésként civil szervezetek, amelyek a növényvédő szerekben használt glifozát hatóanyag végleges betiltását követelik. Ha egy éven belül összegyűlik legalább egymillió aláírás, az EB-nek legkésőbb jövő tavaszig napirendre kell tűznie a kérdést.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Január 10-én regisztrálta az Európai Bizottság azt az európai polgári kezdeményezést (ECI), amely a glifozát hatóanyag teljes betiltását követeli az uniós tagállamokban. Ha egy éven belül legalább hét tagállam egymillió uniós állampolgára támogatja aláírásával a petíciót, az EU végrehajtó szervének három hónapon belül döntenie kell arról, hofy az ügy mellé áll, vagy megvétózza azt.

Az óra január 25-től ketyeg, vagyis 2018 elejére össze kell gyűjteni a kellő számú aláírást, és akkor legkésőbb jövő tavasszal az Európai Bizottság is felfedi lapjait. A beadványt egyebek mellett a Greenpeace, a Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN) és a jobb Európáért küzdő WeMove.EU polgári mozgalom is támogatja.

A petíció kezdeményezői - úgy tűnik - nyitott kapukat döngetnek, annak ellenére, hogy nyáron az Európai Bizottság saját hatáskörében eljárva 2017 végéig meghosszabbította a glifozát használati engedélyét. Nagy csoda lenne viszont, ha 2018-tól az ilyen hatóanyagú szerek továbbra is forgalomban maradnának az EU-ban - mondta az agrárszektor.hu-nak Tarcali Gábor, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara elnöke. A WHO alá tartozó Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) ugyanis 2015-ben a glifozátot felvette az emberi egészségre veszélyes, feltehetően rákkeltő szerek listájára, így nagyon komoly érvekre volna szükség a megvédéséhez.

A fentiekkel összhangban lévő európai uniós rendelet értelmében november 30-án 24 glifozát hatóanyagú készítmény engedélyét vonta vissza Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH). Ezek 2017. május 31-ig még forgalmazhatók, és november 30-ig felhasználhatók, de utána a gazdáknak más vegyszer után kell nézniük. A helyzet komolyságát jelzi, hogy Magyarországon novemberig 59 glifozát-engedély volt kiadva, és ebből vontak vissza 11 alapengedélyt, valamint 7 klón és 6 párhuzamos importtermék engedélyét.

Drágítaná a gyomirtást a teljes tiltás
Megnehezítené és megdrágítaná a gyomirtást, köztük a parlagfű elleni védekezést a glifozáttartalmú készítmények teljes visszavonása - hangsúlyozza közleményében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A vita eldöntésében az Európai Vegyianyag Ügynökség véleménye lehet perdöntő, de ha a tagállamok ennek birtokában sem tudnak minősített többséggel döntést hozni, az Európai Bizottság saját hatáskörben is intézkedhet. Születhet olyan döntés is, hogy a hatóanyag engedélyét vissza kell vonni, ami egyet jelent az összes glifozát készítmény betiltásával. Egy ilyen lépésnek - véli a hivatal - súlyos hatása lehet a termelőkre nézve. A hatóanyag sorsáról a Nébih szerint akár év végéig döntés születhet.

A rendelet egyértelműen az amerikai Monsanto biotechnológiai vállalatot érinti a legérzékenyebben, amely az 1970-es években kezdte el árusítani a Roundup márkanevű, glifozát hatóanyagú totális gyomirtó szerét. Ennek szabadalma 2000-ben lejárt, és onnantól fogva többen is árulni kezdték különböző kereskedelmi néven és összetétellel. Az EU-ban betiltandó hatóanyag mára 25%-os részesedést szerzett magának a világpiacon.

Nagyon fog hiányozni a piacról, hiszen nincs olyan szer, amely kiválthatná - mondta Tarcali Gábor. A Roundup nálunk is forgalomban van, de nincs olyan mértékben rátelepítve a termelés, hogy a kivonása nagy problémát okozna - más, kevésbé ismert szereké viszont igen.

A jelenlegi korlátozás még nem vészes
A glifozát felhasználásáról tavaly robbant ki vita az Európai Unióban annak ellenére, hogy az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság alaptalannak minősítette az egészségügyi kockázatok miatti aggályokat. Az Európai Bizottság átmeneti intézkedésként a humánegészségügyi kockázatok miatt nemkívánatosnak minősített minden olyan glifozátkészítményt, amely polietoxilált faggyúamin segédanyagot tartalmaz. A Nébih a szigorító rendelet értelmében 59-ből 24 termék engedélyét vonta vissza tavaly novemberben. A többi 35 készítmény a végleges döntésig forgalomban maradhat. A tavalyi szigorítást a Nébih nem látják súlyosnak, mivel a piacon maradó készítmények helyettesíteni tudják a kiesőket, a türelmi idő pedig az idei szezonra még kiterjed.

Az a helyzet állt tehát elő, hogy a növényvédelmi szakemberek és a gazdálkodók többségükben a hatékony és gyors megoldást kínáló glifozát mellett állnak, míg a döntéshozók, a környezetvédők és az egészségügyi vizsgálatokat lefolytatók ellene fordultak a feltételezett káros hatása miatt. A brit farmerszövetség (NFU) alelnöke, Guy Smith szerint a glifozát használatával a termelők jelentős energia-megtakarítást képesek elérni, hiszen kevesebb menetszám is elegendő a gyomok kiirtásához. Úgy látja, sokan démonizálják ezt a kulcsfontosságú hatóanyagot, és ugyanazokat a tudósokat látja a "rémmesék" mögött, akik a génmódosított növények betegségokozó hatásával is riogatják a közvéleményt.

Magyarországon 1423 tonna kijuttatott hatóanyag 2015-ben
A glifozát régóta ismert és széles körben alkalmazott gyomirtó. A Nébih kimutatása szerint 2015-ben glifozát hatóanyagból 1423 tonnát használtak fel Magyarországon - ebből 666 tonna volt a tavaly visszavont készítmények forgalma -, míg 2010-ben még csak 780 tonna volt az országos felhasználás. A glifozátkészítmények évek óta a legnagyobb mennyiségben forgalmazott növényvédők világszerte is.

Az Európai Unión kívül a glifozát nem számít problémás terméknek. Ha mi el is zárkózunk a használatától, az importtermékek (kukorica, szója, zöldségek, gyümölcsök stb.) révén alighanem így is számottevő glifozátmaradvány lesz majd az élelmiszereinkben - véli Tarcali Gábor, aki szerint ennél a hatóanyagnál sokkal durvábbak is forognak a világban. Néhány afrikai országból például DDT-vel szennyezett banán is érkezhet kontinensünkre, pedig ezt a rákkeltő (és nemzőképtelenséget okozó) rovarölő mérget számos fejlett országban már több évtizede betiltották.

NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?