Szezon előtti egyeztetést tartott a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete és a kiskereskedelmi áruházláncok képviselői. Az egyeztetés során az áruházláncok ígéretet tettek, hogy mire a magyar szabadföldi dinnye a boltokba kerül, nem lesz már import dinnye, vagyis kevesebbet rendelnek már addig is belőle.

- közölte Göcző Mátyás a Magyar Dinnyetermelők Egyesületének társelnöke az agrárszektor.hu-val.

Az idei szezon árairól még nincsenek konkrét információk, de a társelnök reméli, hogy a fogyasztói árak nem lesznek három számjegyű alatt - sem a szezon elején, sem később. Az ár leginkább az import dinnye árától és az időjárástól függ. Idén sokkal jobban kedvez a júniusi időjárás a dinnyének, mint a tavalyi, ezért minőségben, és mennyiségben is jobb dinnye kerülhet majd a piacokra és a boltokba. Ha az árak a jelenlegi várakozásainknak megfelelően alakulnak, akkor nyereséges lesz az év - tette hozzá Göcző Mátyás.

A nyári időszakban Európában meghatározó a magyar dinnyetermelés, ilyenkor csökken a korábban induló mediterrán termelés, amely idén egyébként is alacsonyabb volumenű.Két vezető dinnyetermő térségben, Görögországban és Olaszországban 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal csökkent a termőterület.

Magyarországon a tavalyi kedvezőtlen időjárás miatt is 10 százalékos termőterület csökkenés van, ám a piacot így is el tudták látni a hazai termelők. Az elmúlt hetek nyárias időjárásának köszönhetően, egészségesek a növények, és garantált a jó minőség, így Magyarországról is több dinnye kerülhet ki majd exportra. A hazai piac évente 120-150 ezer tonna dinnyét vesz fel, az egy főre jutó fogyasztás évi 10-15 kg, amit azonban az időjárás jelentősen befolyásol.

Idén Magyarországon mintegy 5000 hektáron termelnek görögdinnyét. Az öt nagy "dinnyés" tájkörzet közül a legnagyobb - 1910 hektár - Békés megyében van, amelyet Szabolcs-Szatmár-Bereg, Tolna, a Heves-Jászság körzet, valamint Baranya követ 175 hektárral. Emellett még 389 hektáron folyik dinnyetermelés szétszórtan az országban.

A technológiai fejlődés jól nyomon követhető, egyes termőkörzetekben (Békésben, Tolnában, Baranyában, Heves-Jászságban) már szinte teljes mértékben oltott dinnyét, valamint új fajtatípusokat, például feketehéjú és sárgahúsú magnélküli dinnyét termesztenek. Az önköltségek ugyanakkor növekedtek a korszerűbb technológiák alkalmazása miatt, emellett a munkaerő- és az input- költségek is emelkedtek - közölte a társelnök.

Sárgadinnyét jelenleg csupán 600 hektáron termel Magyarország, főként Bács-Kiskunban és Békésben, mintegy 18 000 tonnát. 2016-hoz képest mintegy 10 százalékkal nőtt a sárgadinnye termőterülete, és a minőségi fejlődés itt is tapasztalható. A hazai piac egyre nagyobb mennyiséget igényel sárgadinnyéből, a cél az, hogy az import csökkentésével egyre nagyobb szerepet kapjon a magyar sárgadinnye is.