JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!
Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!
Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!
Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
A magyar gyümölcstermesztés, valamint a termelők és a piacok állapotát érdemes az alma helyzetén keresztül megvizsgálni - mondta a www.duol.hu-nak ifjabb Csizmadia György, a Venyim Gyümölcse Kertészet és az Alba Fructus Kft. tulajdonosa, a Fruitmarketing Kft. szakértője. Sokan azt mondják, hogy a magyar márkaépítés lehetne a megoldás az almapiac fellendítésére, felmerül azonban a kérdés, hogy megfizetnék-e a felvásárlók a márka drágaságát, illetve mi az a plusz érték, ami az árban érvényesíthető lenne. A szakember szerint a megoldás inkább a piacnak és a termőhelynek megfelelő fajta- és technológia-választás lehet.
Az úgynevezett léalma esetében strukturális problémáról van szó, sok ugyanis az olyan alma, amelyet étkezésinek termelnek, de végül almalé lesz belőle. A szakember szerint a megoldás a korszerű ipari léalma termesztése lenne, alacsony előállítási költségekkel. Ezt gépi betakarítással, metszéssel és talajműveléssel lehet elérni, vagyis a termesztés teljes időtartamában szükséges a maximális gépesítés. Emellett olyan rezisztens fajtákat kell választani, amelyeket alig kell permetezni, és magas hozamúak a kellő öntözés és megfelelő tápanyagellátás mellett. Olyan fajtákra van szükség, amelyeknél alacsony a beruházási költség, ugyanakkor szükség van a támrendszerek és jéghálók létesítésére is. Ugyanakkor jól jön a kis szállítási távolság a feldolgozó üzemtől, így az a legjobb, ha a parcella széléről traktorral be lehet vinni a termést - tette hozzá.
Más a helyzet az étkezési alma piacával - emelte ki Csizmadia György. Itt ugyanis elsősorban a lengyel és a magyar mezőgazdasági termelőket érintette rosszul az Oroszország ellen bevezetett uniós kereskedelmi embargó. A magyar almatermesztőknek tehát meghatározóan a belföldi piaccal kell számolniuk, ami a Kárpát-medencét jelenti, hiszen Erdélybe, Szlovákiába, Szlovéniába és Horvátországba is szállít az ország, ezeken a területeken azonban az olcsó lengyel áruval kell versenyezniük a termlőknek. A lengyel termelők azért tudnak olcsóbbak lenni, mert náluk más a termelési szerkezet, olcsóbb ültetvényeik vannak, többnyire ukrán munkaerőt használnak, a választott fajtákból tömegesen képesek termelni, a gépparkjuk pedig olcsó. Magyarországnak a belpiacokon az az előnye a lengyel almával szemben, hogy az áruházláncok magyar árut vásárolnak, addig legalábbis biztosan, amíg árban tudjuk tartani a lépést a lengyel áruval - mondta a szakember.