AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE
Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 59 400 Ft + Áfa / fő áron.
Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.
Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.
Megújulóenergia-forrásnak számít olyan közeg vagy természeti jelenség, amelyek emberi időléptékben képesek megújulni, úgy, mint a napenergia, szélenergia, vízenergia, biomassza vagy geotermikus energia - írja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK). A mezőgazdálkodás mindig is energiatermelő tevékenységet jelentett, így a megújuló energiákkal nemcsak a környezetszennyezés és a fosszilis energiáktól való függés csökkenthető, hanem a lokális energia felhasználásával a termék előállítására fordított költség is mérsékelhető. A magyaroszági Nemzeti Cselekvési Terv szerint jelentősen növelni kell a megújuló energiaforrások alkalmazását.
Érdemes a szélenergiát is bevetni a mezőgazdaságban, a művelés alatt álló szántóföldeken telepített kis alapterületű szélerőművek okozta légörvények ugyanis felgyorsíthatják a növények és az atmoszféra alacsonyabb része közötti természetes légcserét, amely minimalizálja annak esélyét, hogy a leveleken elszaporodjanak a gombák.Így a betakarítás idején - szárazabb gabona esetében - csökkennek a mesterséges szárítás költségei. A fokozott légáramlás miatt a kukorica és a szója könnyebben tudja a légkörből kivonni a szén-dioxidot. A nap energiája, megfelelően elhelyezett eszközökkel, kiválóan hasznosítható például melegvíz előállítására, fűtésre, szárításra, továbbá kiegészítheti akár a villamosenergia-hálózatot is (például villanypásztor).
Az élelmezési és takarmányszükségletet meghaladó mennyiségben képes a magyar mezőgazdaság fenntarthatóan biomasszát előállítani és jelentős a biogáz-előállítási potenciál is. A biomassza segítségével fosszilis tüzelőanyagok válthatóak ki és ideális esetben az elégetett növényi anyag egy éven belül újratermelődik, emellett a biomasszából bioetanolként üzemanyag is készíthető. Az állattartás szerves anyagainak energetikai felhasználása (biogáz) produktív hulladékkezelést tehet lehetővé, javítva az ágazat versenyképességét.
Magyarország Európa kedvező geotermikus potenciállal rendelkező régiói közé tartozik, az ország jelenleg közel 200 mélyfúrású termálkútból lát el növényházat. Az energiatermelés 0,6 százaléka már termálenergiából származott 2010-ben, és ebből mindössze 27 százaléknyi felhasználás realizálódott a mezőgazdaságban. Az 1,7 millió tonnás hazai zöldségtermelés mintegy negyede származik a hajtatásból, melynek elsődleges termelési értéke az ágazati kibocsátás közel felét adja, és ehhez járul még hozzá a dísznövényhajtatás termelési értéke. A fő hajtatási területeink a dél-magyarországi és a közép-magyarországi régiókban találhatóak, melyek együttesen a hajtatás 90 százalékát teszik ki. Az optimális fejlesztés mintegy 200 ezer tonna plusz termék előállítását és jelentős foglalkoztatás bővülést és megélhetést jelentene a kertészek számára.