2016. december 5. hétfő Vilma

Hírek - Növénytermesztés

Mire kell vigyázni? - Sokan belefutottak ebbe a kockázatos üzletbe

Csaknem 80 százalékkal nőtt a szója vetésterülete tavaly Magyarországon. A kötelező zöldítés mellett a fehérjenövények termesztésének támogatásáról szóló felhívás is növelte a növény népszerűségét, mivel gyakorlatilag kétszer akkora támogatást vehettek igénybe a termesztők a szója után, mint más szántóföldi kultúrák esetében. A gazdák közül viszont nem mindenki tudta elérni azt a termésmennyiséget és bevételt, amely gazdaságossá tette volna a növény termesztését. A szója ugyanis megfelelő szaktudást és odafigyelést igénylő kultúra, nem minden hazai területen lehet sikeresen termeszteni, így idén nem valószínű, hogy tovább nő a vetésterülete. A magyar szójatermesztés lehetőségeiről, kritikus pontjairól, a növényt először választó termelők tapasztalatairól hazánk vezető mezőgazdasági inputgyártó és -forgalmazó cégeinek szakembereit kérdeztük.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Bene Zoltán, cégvezető, Karintia Kft. 


Az elmúlt években 30-40 ezer hektár körül alakult a hazai szójatermesztés volumene. Tavaly viszont az óriási vetésterület miatt már 77 000 hektáron foglalkoztunk szójával Magyarországon. A termést tekintve az unióban - Olaszország és Franciaország után - dobogós helyre kerültünk, hazánkban Baranya megye a közel 20000 hektáros vetésterületével vezető szerepet tölt be a megyék között. Őt követi sorrendben Vas-, Bács-Kiskun-, Győr-Moson-Sopron- és Zala megye. Ez az öt megye 2015-ben az országos szója vetésterület több mint 50 százalékát adta.

A kötelező zöldítésnek - amely összegszerűen a korábbi alaptámogatás harmadát teszi ki - és a kiugróan magas, 200,1 Euro/hektár termeléshez kötött támogatásnak köszönhetően 80 százalékkal nőtt a szója vetésterülete. A szója termesztők száma egy év alatt 2000-ről 5000 fölé emelkedett.

Több mint 3000, újonnan belépő gazda vetette feltehetőleg első alkalommal a szóját Magyarországon. Elsősorban nekik kell segítenünk, az ő kezüket kell fognunk, nem felejtkezve el a szóját hosszú évek óta eredményesen termesztő gazdákról sem. Meg kell tanulnunk szóját termeszteni. Az ország egyik legnagyobb szója vetőmag előállítójaként és forgalmazóként óriási a felelősségünk, ami a tájékoztatást illeti. Ezért rendezzük meg immár negyedik éve a szója termesztését segítő „Karintia Szója Roadshow”-ra keresztelt országjáró turnénkat, amely nagy örömünkre idén is kiemelkedő látogatottságot ért el.

A körültekintő fajtaválasztás a sikeres növényvédelem alapja lehet. A nagy kezdeti intenzitással fejlődő fajták ugyanis gyorsabban fedik a területet, így gátat szabnak a gyomoknak. A szója növényvédelmi problémái közül a sikeres gyomirtás végrehajtása elengedhetetlen a gazdaságos termesztéshez. Fontos kritérium, hogy a szójatermesztésre kiválasztott terület ne legyen fertőzött évelő kétszikűekkel. Az egyéves egyszikűek elsőrendű károsítók a szójában, kiirtásukról mindenképpen gondoskodni kell. Az egyéves kétszikűek közül a parlagfű okozhatja a legtöbb problémát, nemcsak a termésveszteség, hanem a hatóság által kiszabott esetleges büntetés miatt is. 

Kórtani szempontból számolnunk kell azzal a ténnyel, hogy a szóját súlyosan károsíthatják a vírusok, a baktériumok és a gombák. A fungicides kezelésre használható készítmények köre szűkös, ezért is lényeges az egészséges vetőmag választása, a megfelelő vetésforgó és agrotechnika betartása. A kémiai védekezés kulcsát a magas minőségben elvégzett vetőmagcsávázás jelentheti, mely esetben lényeges, hogy a Rhizobium japonicum baktériumot ne károsítsa, így ne gátolja a gümőképződést.

Válaszokat akar a hazai agrárszektor legégetőbb kérdéseire? Kivételes kapcsolatépítési lehetőségeket keres az agráriumban és az élelmiszeriparban? Jelentkezzen most az Agrárium 2016 konferenciára, ahol kiemelten foglalkozunk a szójatermesztés kérdéseivel.


Bene László, ügyvezető igazgató, Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. 

A hazai szójatermesztésben tavaly a legnagyobb lökést a zöldítés adta meg, mivel aki már eleve szóját termesztett, adott volt, hogy a szóját fogja használni az ökológiai másodvetésben. De emellett az is növelte a növény népszerűségét, hogy megjelent a fehérjenövények termesztésének támogatásáról szóló felhívás is, amely szintén befolyásolta a szójatermesztési kedvet. Ez utóbbi támogatás ugyan kicsit szigorúbb volt, mint a zöldítés, mert amíg a zöldítésnél a betakarítandó mennyiség nem volt előírva, a fehérjeprogramban hektáronként minimum 1 tonna szóját kellett betakarítani.

Úgy gondoljuk, hogy idén nem nő tovább a szója vetésterülete. Ennek az az alapvető oka, hogy több olyan gazda van - főleg az újonnan belépők között - akik nem tudták elérni azt a termésmennyiséget és bevételt, amely gazdaságossá tette volna a szója termesztését. Egy átlagos évben hektáronként gazdaságosan minimum 2-2,5 tonna szóját kell termelni, és nagyon sokan csak 1-1,5 tonnát tudtak elérni, vagy még annyit sem. Azt gondolom, hogy azok a termelők, akik tavaly fogtak először szójatermesztésbe, idén nem választják újra a növényt.

Klíma és talaj tekintetében több szakértő szerint Magyarország 120-130 ezer hektár szója termesztésére is predesztinált lenne. Erre a takarmányfeldolgozók oldaláról is lenne igény, az országnak ugyanis rendkívül magas a szójaimport-igénye, amely egyrészt drága, és a GMO befolyásoltság miatt komplikált, hogy GMO-mentes szóját tudjunk behozni az országba.

Ezért mi úgy prognosztizáljuk, hogy idén olyan 55-65 ezer hektár körül alakul a szója vetésterülete az országban. Önmagában a szója egy nagyon jó növény, rendkívül jó elővetemény, aki pedig komolyan, akár évtizedek óta foglalkozik szójával tudja, hogy mennyire jól lehet termeszteni. Mindig nagyon jó a piaca, nagyon jól értékesíthető, viszont tudomásul kell venni, hogy megfelelő szaktudás kell a termesztéséhez. Önmagában az, hogy elvetjük, kevés a szójához. Ez egy gondozást, odafigyelést igénylő növény.

A szaktudás mellett az is fontos, hogy milyen talajba vetjük a szóját. Sokan hajlamosak belecsúszni a kora nyárba, és kiszáradt, nagyon rögös, hantos talajba vetik el a növényt, vagy nem megfelelő minőségű vetőmagot vásárolnak. Ez később kelési problémákhoz vezethet, amely aztán a termésmennyiséget befolyásolhatja.

Elmondhatjuk, hogy tavaly a vetőmag-előállítók között a szélsőséges időjárás komolyan befolyásolta a szójavetőmag minőségét. Az uniós szójacsíra szabvány normál esetben 80 százalékos csírát ír elő, de tavaly annyira kevés tétel felelt volna meg az előírásoknak, hogy Horvátországban ezt már levitték 70-re. Magyarországon még csak gondolkodnak róla, bízunk abban, hogy ezt nem fogják meglépni a hatóságok. A Raiffeisen Agro Magyarország Kft-n belül minden tétel 80 százalék feletti, sőt néhány esetben 90 százalék feletti csíra értékekkel is rendelkezünk, úgyhogy minden termelőnk igényét ki tudjuk elégíteni.


A jó termés és a megfelelő növényállapot záloga a szója vetőmag rhizobium baktériummal történő kezelése, mivel a szója igényli azt, hogy nitrogénkötő baktériumok legyenek a mag körül. Ezt sokan elfelejtik, vagy csak a vetőmag mellé szórják a port a vetéskor, amely nem túl hatékony megoldás. A professzionális vetőmagos cégek ezért a vetőmagot rhizobiummal bevonva értékesítik.

Bőséges a fajtakínálat, több mint 50, államilag elismert szójafaj közül lehet választani, mely a legkülönfélébb termesztői igények kielégését szolgálja. Javasoljuk, hogy olyan kiváló genetikájú, magas terméshozamú fajtákat vessenek, amelyek az adott régióban már bizonyítottak. Cégünk zárt szaporítást végez, a nemesítőtől a törzs-elit, illetve szuper-elit vetőmagot kontrolláltan szaporítjuk a másod szaporítási fokig, így garantáljuk a minőségi, GMO-mentes vetőmagot.

Végül, de nem utolsósorban nagyon fontos, hogy a vetőmag hogyan, és milyen módon kerül kiszerelésre. Nagyon sokan még mindig kilós kiszerelésben gondolkoznak, de ezt a mentalitást teljesen át kell alakítani mag/hektár szemléletre. Nem az a lényeg ugyanis, hogy hány kilót vetek el, hanem az, hogy mennyi magot jutattok ki egy hektárra.Nem mindegy, hogy az adott vetőmagnak mekkora az ezermagtömege, 100 kilóval lehet, hogy túl sokat vetek ki, de az is lehet, hogy túl keveset. Azok a cégek, amelyek professzionálisan foglalkoznak szója vetőmaggal – így mi is - teljesen átálltak a szemes kiszerelésre.

Molnár Szabolcs, termékfelelős, BASF

A szója vetésterülete a korábbi 40 ezer hektárról 2015-ben 77 ezer hektár fölé emelkedett. Ebben nagy szerepe volt annak, hogy a szója kiemelten támogatott kultúra lett, így több mint kétszer akkora támogatást vehettek igénybe a termesztők a szója után, mint más szántóföldi kultúrák esetében. Egyes vélemények szerint a szója vetésterülete néhány éven belül akár a 100 ezer hektárt is meghaladhatja Magyarországon.

Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a szója termesztésére a hazai szántó területek csak kisebb része alkalmas a növény speciális igényei miatt (mély termőrétegű, jó vízmegőrző képességű mezőségi talajok, nagy vízigény, különösen a virágzás, hüvelykötődés, magtelítődés időszakában). A növény talaj és klimatikus igényei elég speciálisak, meleg- és vízigényes növénynek számít, ezért a főbb szója termesztő területek ott alakultak ki Magyarországon, ahol ezek a feltételek adottak a termesztéséhez. A legnagyobb szója vetésterülettel Tolna megye rendelkezik, de nagyobb területen található meg Vas, Bács-Kiskun, Győr-Moson-Sopron, Zala, Békés és Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben is.

A másik tényező, amely korlátozhatja a hazai szója termesztés növekedését, a megfelelő szakértelem hiánya. Magyarországon a tradicionális szójatermesztők rendelkeznek megfelelő ismerettel a szója termesztésével kapcsolatban, viszont a termesztést most elkezdő termelőknél ez sok esetben hiányzik. A szója termesztése során figyelembe kell venni a növény környezeti igényeit, a termesztéstechnológia sajátosságait, például a szója helyét a vetésforgóban, a talaj-előkészítés, a fajta kiválasztás, a tápanyagellátás és a vetés speciális szempontjait.

Ha a szója növényvédelméről beszélünk, akkor az első és legfontosabb feladat a gyomok elleni hatékony védelem. A szója kezdeti gyomelnyomó képessége gyenge, ezért ha a talaj víz- és tápanyagkészletéért folyó versenyben alulmarad a gyomokkal szemben, a szójatermesztés gazdaságossága már a kezdeteknél megkérdőjelezhető. Ráadásul a gyomos szója nehezebben, és nagyobb veszteséggel takarítható be.
  
A szója gyommentesen tartása komplex feladat, amely még a nagy gyakorlattal rendelkező szója termesztőket is gyakran komoly kihívás elé állítja. A gyomirtás nehézsége több okból fakad. Először is a szója gyomösszetétele, amely leginkább a kukorica illetve a napraforgó gyomviszonyaihoz hasonlítható. Ez azt jelenti, hogy a szója területeken előforduló gyomflórában egyaránt megtalálhatók a magról kelő és évelő egy- és kétszikű gyomok. Ezekre a gyomnövényekre jellemző, hogy életformájukból adódóan a talaj különböző mélységéből csíráznak, így egy részük a szójával együtt kel ki, míg mások a szója kikelését követően jelennek meg a területen.

A másik probléma a gyomirtásra felhasználható hatóanyagok száma. Jelenleg a szója vetés utáni, kelés előtti gyomirtására csupán hét hatóanyag használható, míg kelés után a széles levelű gyomok ellen csupán három. Ráadásul több hatóanyag hatásmechanizmusa nagyon hasonló, tehát ha jól megnézzük igen csak szűkös a választék. A harmadik probléma, a már említett kezdeti gyenge gyomelnyomó képesség, azaz a szója kikelése után több hét is eltelik, amíg leveleivel betakarja talajt, megakadályozva ezzel a gyomnövények újabb csírázását. Különösen igaz ez a széles sortávú (45, 70 cm) vetések esetén.

A szója gyomirtása tulajdonképpen már a terület kiválasztásával és az elővetemény gyomirtásával elkezdődik. Nem szerencsés az évelő kétszikű gyomokkal erősen fertőzött területekre szóját vetni (például mezei acat, szulákfélék), hiszen e gyomok ellen jelenleg nincs megbízható megoldás a kultúrában. Ellenük igen hatékony gyomirtó szerek állnak rendelkezésre kalászosokban és kukoricában, így a védekezésre ezekben a kultúrákban koncentráljunk.

A másik fontos alapelv, hogy a szóját vetés után minden esetben azonnal kezeljük valamilyen alap gyomirtó szerrel. Ezeknek a készítményeknek a hatásához csapadék szükséges ugyan, de ha a kezelést követő néhány napon belül megérkezik az eső, a gyomok jelentős része már az első lépésben „megfogható”, azaz ki sem fognak kelni. Akkor is érdemes ezt megcsinálni, ha a kezelést követő időszak csapadékban szegényebb, hiszen az alap gyomirtó szerek hatása – még ha csökkentett mértékben is - de ekkor is érezhető lesz. A szerválasztásnál akkor járunk el helyesen, ha nem egy hatóanyagban gondolkodunk, hanem hatóanyag kombinációt választunk, ezzel ugyanis nagyban növelhetjük az alapgyomirtásunk hatékonyságát. 

Egy jó alapkezeléssel a sekélyről csírázó gyomokat tudjuk hatékonyan kiiktatni a területről, a mélyről csírázó gyomok ellen viszont külön védekezés szükséges. Ezt már a kikelt szójában kell elvégezni. A legjobb hatást akkor érjük el, ha a gyomokat azok legérzékenyebb állapotában kezeljük. Ez az egyéves egyszikűeknél az 1 – 3 leveles (gyökérváltás előtti), az egyéves kétszikűeknél pedig a 2 - 4 valódi lombleveles állapot. Különösen igaz ez a szója talán két legveszélyesebb gyomnövénye, a parlagfű és a fehér libatop esetében. Ezek a gyomnövények vastag viaszrétegük miatt nehezen kontrollálhatók, megkésett kezelés esetén pedig szinte biztos a túlélésük.

A rovarok tekintetében a takácsatkák okozhatnak komoly kárt. Tömeges fellépésükre száraz, meleg nyarakon számíthatunk. A kórokozók megjelenése és az általuk okozott kár nagymértékben függ az adott év időjárásától. A baktériumos betegségek mellett esetenként a szója peronoszpóra, a fehérpenész, a szója hamuszürke szárkorhadása, illetve a fuzárium léphet fel.


 

Címlapon, most

Megszűnik a csúcshivatal: mi lesz jövőre a százmilliárdokkal?

Virslik, csokik, pezsgők: indul a nagy razzia

Év végi országos élelmiszerellenőrzést rendeltek el.

Vészesen fogy az idő - Év végén lejárnak a régi igazolványok

Több tízezer őstermelő nem igényelt új igazolványt.

Az agráriumra figyelnek a bankok (x)

Változatos konstrukciók a mezőgazdaságból élőknek

Most kell beruházni: sosem lehetett ilyen olcsón forrásokhoz jutni

A hazai bankvezérek szerint 2018 végéig biztosan maradnak az alacsony kamatok.

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ