Az Agrárszektor és Agro Napló szerkesztője, valamint az Alapvetés podcast tartalmi felelőse és egyik műsorvezetője vagyok. Szívügyem a tudománykommunikáció és rendkívül fontos számomra, hogy az agráriumhoz és a fenntarthatósághoz kötődő újdonságokat közérthető formában adjam át a gazdálkodóknak és a nagyközönségnek.
Idén karácsonykor mélyebben kell a pénztárcába nyúlni, ha diós vagy mákos bejglit sütne valaki otthon.
Veszélyben az ünnep központi dísze? A klímaváltozás és a károsítók is nehezítik a karácsonyfa-termesztők dolgát.
A magyar felnőttek 32,8 százaléka fogyaszt naponta zöldséget, ami 35 ország rangsorában az utolsó helyre elegendő.
Parányi rágcsáló formálja át a szántóföldeket, mindenütt különös nyomokat hagy maga után.
Lényegesen egyszerűbb lesz a gazdák dolga, az állathangok értelmezésében is segít a mesterséges intelligencia.
A talajok minőségének romlása Európában a talajok közel kétharmadát, világszinten pedig mintegy 40 százalékát érinti.
Ma éjszaka 33 800 vadlúd pihent a tatai Öreg-tavon, számuk napról napra növekszik.
A gyártók igen találékonyan döntik el, hogy milyen logót, szlogent vagy állítást tüntessenek fel az élelmiszereken.
Az aranysakálok mozgásának és térhasználatának megértése mind a természetvédelem, mind az ember-vadvilág konfliktusok kezelése szempontjából kulcsfontosságú.
Ha ez így megy tovább, a narancslé olyan luxuscikké válhat, amit egyre kevesebben engedhetnek meg maguknak.
Egyre többen érzik ezt, ahogy a klímaváltozással összefüggésbe hozható természeti csapások vagy más jelenségek a mindennapok részévé válnak.
A fenntarthatóság, az állatjólét és az egészséges életmód is egyre fontosabb szempont a fogyasztóknak.
Gyorsan terjed a mosómedve és a nutria Magyarországon, megfékezhetetlen az invázió?
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
Résen kell lenni: veszélyes betegségeket hozhatnak Magyarországra a különleges állatok.
A mesterséges fények nem csupán az éjszakai égbolt szépségét fosztják meg tőlünk, hanem a terméshozam csökkenéséhez is vezethetnek.
Az emberi hajszálnál ezerszer kisebb nanorészecskék új dimenziót nyitnak az agráriumban.
A gombamód szaporodó napelemparkok a jövőben nem csak zöld energiát termelhetnek, hanem akár a biodiverzitás növelésének eszközei is lehetnek.
A mikro- és nanoműanyagok veszélyeztethetik a beporzást, ezzel kockára téve a globális élelmezésbiztonságot.
A magyar fiatalok nyitottak a rovarfogyasztásra, csak az étel ne hasonlítson az eredeti állapotára.
Az élelmiszerek eltarthatóságát a csomagoláson feltüntetett dátumok jelzik, ám ezek kizárólag a bontatlan, sértetlen csomagolásra vonatkoznak.
Az élelmiszeripar és a gasztronómia folyamatosan változik, és ezzel együtt nő a kereslet az eredeti alapanyagokat helyettesítő termékek iránt.
Átalakítja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar csomagolási folyamatait az új uniós szabályozás (PPWR), amely 2026 augusztusától lép életbe.
Csak Magyarországon 8-9 millió csokimikulás talál gazdára, miközben az alapanyagot jelentő kakaóbab termelése egyre nagyobb kihívásokkal küzd.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
