Nincs mese: véget ért az olcsó energia korszaka

Nincs mese: véget ért az olcsó energia korszaka

agrarszektor.hu
A munkaerőhiány mellett jelenleg az emelkedő energiaárak jelentik a legfőbb kihívást a hazai vállalkozások számára - hangzott el az V. Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferencián. Az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Jászberényi Campusán megrendezett idei fórum azt a kérdést járta körül, hogy az emelkedő energiaárak, illetve a gazdaság klímavédelmi célokat szem előtt tartó zöld átállása révén miként változott meg, és alakulhat át a jövőben a vállalkozások energiahasználata.

JÖVŐ HÉTEN AGROFOOD 2024 ÉS AGROFUTURE 2024 KONFERENCIA | KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL!

Az AgroFood 2024 konferencián előadóink között lesz Nobilis Márton, Hollósi Dávid, Gyuricza Csaba, Giacomo Pedranzini és Ruck János is!

Az AgroFuture 2024 konferencián előad Feldman Zsolt, Hadászi László, Nemes Imre, Petri Bernadett és Vajda Péter is!

Regisztráció most 15% kedvezémnnyel, kombinált jeggyel, az AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!

Idén ötödik alkalommal rendezték meg a Jászsági Gazdasági és Fejlesztési Konferenciát, amely a jászsági cégek, illetve települések vezetői számára biztosít fórumot a kistérség gazdaságának fejlődési irányai kijelölésére. Az első ízben 2017-ben megtartott fórum témájául ezúttal az energiaellátást övező aktuális kérdések, így például a növekvő energiaárak, illetve a gazdaság zöld átállása szolgált. A konferencián emellett helyi vállalkozások vezetői arról is beszámoltak, hogy az új helyzet miként alakítja át energiafelhasználásukat.

A konferenciát szervező Jászsági Menedzser Klub Egyesület elnöke, Rédei István köszöntő beszédében kiemelte: napjaink egyik legnagyobb kihívását az energiaválság jelenti. Az energiaárak emelkedése a háztartások mellett a vállalkozások számára is óriási nehézséget okozott, valamint egy erőteljes kényszert arra is, hogy alapvetően megváltoztassák energiafelhasználási szokásaikat. Berkó Attila, Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye főispánja elmondta: az idei konferencia témájául a korábban megszokottakhoz hasonlóan ismét egy igen aktuális kérdést választottak a szervezők. A munkaerőhiány mellett ugyanis leginkább az energiaügyekkel kapcsolatos kérdések foglalkoztatják napjainkban a jászsági régió vállalkozásait - jegyezte meg.

A konferencia fővédnöke, Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára beszédében kiemelte: az energiaárak emelkedésének folyamata 2021 végén indult el az EU zöldítési politikájának következtében, amit a 2022 februárjában kitört orosz-ukrán háború miatt tovább erősödött. Mint fogalmazott,

az 1970-es évek olajválságához hasonlóan az energia mára biztonságpolitikai kérdés is lett. Egyben véget ért az olcsó energia korszaka is. Ehhez a megváltozott helyzethez kellett igazítani az energiapolitikát, amelyet a kormányzat az atomenergia és a zöld energia kettőségére alapoz. Nem lehet más cél, mint a szuverenitás az energiaellátás terén. A kormányzat tervei szerint a villamos energia terén 2030 elejére az ország önellátóvá válik.

Csernus Dóra, az Egyensúly Intézet vezető klíma- és környezetpolitikai szakértője arról beszélt, hogy a hazai energiarendszer megújítására nemcsak energiabiztonsági okból, hanem a klímaváltozás miatt is szükség van. A szakember kihangsúlyozta: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 70%-a az energiaszektorhoz kapcsolódik, ezért a klímaválság nem kezelhető az ágazat átalakítása nélkül. Az Egyensúly Intézet egyik fő szakpolitikai javaslatát ismertetve kiemelte: a hazai épületek energetikai korszerűsítését célzó programok fokozására lenne szükség. A végső energiafelhasználás 30-40%-át ugyanis az épületek teszik ki.

Az energiaellátás alternatív megoldásainak bevezetését tervező vállalkozások számára ifj. Czinege Károly, a Czinege és Fiai Kft. ügyvezetője, elektromosfűtés-specialista azt emelte ki, hogy a napelem-telepítést lehet a leggyorsabban kivitelezni mind a beruházás adminisztratív, mind annak fizikai kiépítése szempontjából. Tóth Péter, a LANGA Hungary energetikai szakértője a naperőműves beruházásokkal kapcsolatban elmondta: egy ilyen fejlesztéssel a vállalkozások átlagosan az áramfelhasználásuk 20-25%-át tudják kiváltani.

Pajtókné Tari Ilona, az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem rektora előadásában arra tért ki, hogy egy egyetem miként segítheti elő a fenntarthatóságra, klímavédelemre vonatkozó célok elérését. „Mind az oktatás, mind a kutatás területén nagy hangsúlyt fektetünk erre a tevékenységre. „Az oktatás terén számos, a témához szorosan kapcsolódó szakunk, így például az újonnan elindított Z-szak (természettudomány–környezettan képzés) keretében szemléletformálásra van lehetőségük” – emelte ki. Egyben szót ejtett arról, hogy az egyetem részt vesz abban a 22 konzorciumi tagot lefedő nemzetközi projektben is, amelynek célja a Mátrai Hőerőmű és térségének fenntartható és igazságos zöld átmenetének támogatása.

Gyuricza Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem rektora arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani agrártámogatási rendszerben a technológiai fejlesztésekre fordítható források mellett jelentős összegek hívhatók le energetikai beruházásokra is. Ennek kapcsán kiemelte, hogy a hazai agrárcégek számára nemcsak a támogatási pályázatok biztosítják a hatékony működést, hanem a szektor vállalkozásainak saját maguktól is alkalmazkodniuk kell az agrárium mindenkori sajátosságaihoz, figyelembe véve a klímaszempontokat, illetve az aktuális szakmai ismereteket, trendeket.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Fenntarthatóság és innováció az agráriumban - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
AgroFood 2024
Élelmiszeripari körkép - AGROBÉRLETTEL 50% kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?