agrarszektor.hu • 2025. november 2. 14:04
Magyarország agrár-külkereskedelme 2025 első felében továbbra is az európai piacokra épült, miközben az export- és importarányokban érezhető elmozdulások rajzolnak ki új tendenciákat. Az export összességében csökkent, különösen a gabonafélék és a gyümölcsök forgalma esett vissza, ugyanakkor több szektor - így a marhahús, a tejtermékek és bizonyos olajos magvak - növekedést mutatott. Az agrárexport értéke 7,4 százalékkal mérséklődött, az import lényegében változatlan maradt, így az egyenleg 32 százalékkal gyengült.
Magyarország agrár-külkereskedelme 2025 első felében továbbra is erősen Európa-központú képet mutatott: az exportforgalom 94,3 százaléka európai partnerekkel valósult meg. Ázsia részesedése mindössze 3,6, Amerikáé 1,1 százalékot tett ki, míg Afrika és Ausztrália aránya 0,9, illetve 0,2 százalék volt. Az Európai Unió belső piaca továbbra is meghatározó szerepet játszik a külkereskedelemben: az agrárexport 81,8, az import 91,9 százaléka uniós tagállamokhoz köthető - derült ki az AKI kiadványából.
Az EU-tagországokból származó exporttermékek értéke 7,4 százalékkal csökkent, az import viszont lényegében változatlan maradt, így az agrár-külkereskedelmi egyenleg 940 millió euróra mérséklődött, ami 32,1 százalékkal alacsonyabb az előző év azonos időszakához képest.
A legfontosabb külkereskedelmi partnerek köre nem változott jelentősen: a legnagyobb forgalom továbbra is Németországgal bonyolódott, őt követte Olaszország, Románia, Ausztria, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Horvátország, Hollandia és az Egyesült Királyság. Ezek az országok együttesen a teljes magyar agrárexport 70,7 százalékát adták. Az import oldalon is jórészt ezek az országok domináltak, amelyek a behozatal 81,5 százalékát biztosították.
A húsfélék árucsoport exportértéke szinte nem változott, importértéke 12,7 százalékkal volt kevesebb mint 2024 első fél évében. Az egyenleg 238,9 millió eurós értéke 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az árucsoport forgalmának mintegy 90 százalékát rendszerint a sertés-, a marha- és a baromfihús kereskedelme adja. A vizsgált időszakban az utóbbi két termékcsoport exportértéke emelkedett, a baromfihúsé 5,7 százalékos, marhahúsé közel két és félszeres mértékben, a sertéshúsé viszont 19,7 százalékkal visszaesett. Importoldalon a marhahús értéke nőtt (+14,7 százalék), a sertés- és a baromfihúsé pedig csökkent (-20 és -26 százalék) az előző időszak szintjéhez képest
- írja az AKI kiadványában.
Ide került rengeteg hazai sertéshús
2025 első felében az élő sertés exportjának 59,4 százaléka (7,9 ezer tonna) az EU belső piacára, 40,6 százaléka (5,4 ezer tonna) pedig EU-n kívüli európai országokba irányult. A legnagyobb uniós partner továbbra is Románia volt 34,3 százalékos részesedéssel (4,6 ezer tonna), míg az EU-n kívüli országok közül Moldova jelentősen növelte vásárlásait, 3,6 ezer tonnával. Az exportból Ausztria 1,3 ezer, Olaszország 0,9 ezer tonnával részesedett. Az élősertés-import teljes egészében EU-tagállamokból érkezett. A behozatal 44,4 százalékát Horvátország, 34,2 százalékát Szlovákia adta, míg Németország és Csehország 14,6 és 5,7 százalékkal részesedett. A négy ország együtt a teljes import közel 99 százalékát biztosította.
Durván visszaesett a marhahús importja
2025 első felében az élőmarha-export 11,2, az import pedig 67,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Magyarország 32,7 ezer tonna élő marhát exportált, míg a behozatal 3,8 ezer tonnára esett vissza. Az exportátlagár 23, az importátlagár 20 százalékkal emelkedett.
A kivitel döntő része továbbra is az EU piacaira irányult (16,6 ezer tonna), míg az EU-n kívüli országokba 4 ezer tonna került. A legnagyobb növekedést Izrael mutatta, ahová 5,1 ezer tonna élő marhát szállítottunk - ez tizenháromszoros bővülést jelent az előző évhez képest, az exportárbevétel pedig 18,8 millió euróra, közel tizenötszörösére nőtt. Jelentősebb célpiac még Horvátország (4,8 ezer tonna) és Lengyelország (3,8 ezer tonna) volt. Az import teljes egészében EU-tagállamokból érkezett, elsősorban Csehországból (1,2 ezer tonna), valamint Lettországból, Szlovákiából és Litvániából (570-600 tonna). A horvát és holland beszállítások a korábbi mennyiség töredékére estek vissza.
Egyre több méz, tejtermék és tojás áramlik be
2025 első felében a tejtermékek, tojás és méz exportértéke 3,1, míg az import 13,9 százalékkal nőtt az előző évhez képest, így az árucsoport 38,3 millió eurós passzívummal zárt. A tejtermékek exportja - a sajt és túró kivételével - visszaesett, ugyanakkor a behozatal emelkedett, főként a sajt-, túró-, tejföl-, joghurt- és kefirtermékek miatt. A tojás külkereskedelme 7 millió eurós aktívumot mutatott, mivel a kivitel meghaladta az import értékét. A mézexport 5,8 százalékkal 28,9 millió euróra csökkent, de továbbra is a 26. legnagyobb külkereskedelmi többletet biztosító termék maradt.
A tejexport 79,2 ezer tonnával mérséklődött, így 178,7 ezer tonna tejet szállítottunk ki 115 millió euró értékben. Fő célpiac továbbra is Románia maradt (94,1 ezer tonna), őt követte Horvátország (43,7 ezer tonna) és Olaszország (7,4 ezer tonna). Ezzel szemben az import 36,1 ezer tonnára nőtt, főként Szlovákiából (19,3 ezer tonna) és Csehországból (7,3 ezer tonna), amelyek együtt a teljes tejbehozatal közel 70 százalékát adták.
Továbbra is ömlik be az import zöldség az országba
2025 első felében a zöldségfélék külkereskedelmi forgalma 11 százalékkal csökkent: az export 12,5, az import 9,9 százalékkal esett vissza. A mérleg így 51,3 millió eurós passzívumot mutatott, ami megegyezett az előző év azonos időszakával. Magyarország továbbra is nettó importőr volt friss zöldségből, számottevő kivitel főként fagyasztott és szárított termékekből történt.
A legnagyobb mennyiségben burgonya (51,7 ezer tonna), káposztafélék (17 ezer tonna), valamint egyéb friss zöldségek (16,4 ezer tonna) érkeztek az országba. Jelentős volt még a paradicsom (13,6 ezer tonna), a hagyma (13,3 ezer tonna) és a gyökérzöldség (10,1 ezer tonna) importja is.
Az import főként Lengyelországból (28,5%), Belgiumból (21,7%) és Szlovákiából (9%) származott. A paradicsomexport fő célpiacai Csehország, Szlovákia és Németország voltak, míg a behozatal legnagyobb része Spanyolországból (43%), Szlovákiából (16%) és Németországból (10%) érkezett. A burgonya-külkereskedelem továbbra is negatív egyenleget mutatott: az export 4,2 ezer tonna, míg az import 51,8 ezer tonna volt. A behozatal kétharmada Franciaországból származott, emellett Hollandia, Szlovákia és Németország is jelentős szállítók voltak.
Visszaesett a gyümölcsök forgalma is
2025 első felében a gyümölcsfélék külkereskedelmi forgalma visszaesett, az egyenleg 17 százalékkal romlott, így a passzívum 205,2 millió eurót tett ki. Az exportárbevétel főként a datolya, füge, ananász (15,9%), a barack, cseresznye, szilva (15,8%), valamint a banán (14%) kiviteléből származott. Az alma és körte exportja jelentősen visszaesett, mind értékben, mind mennyiségben - előbbi 5,8 millió euróra, utóbbi a korábbi volumen harmadára csökkent. Az importérték döntő részét továbbra is a banán (20%) és a citrusfélék (17%) behozatala adta. Ugyanakkor mindkét termékkör importja csökkent: banánból 44,8 ezer tonna (-24,2%), citrusfélékből 39,6 ezer tonna (-20,1%) érkezett 2025 első fél évében.
Durva, ami a gabonafélékkel történt
2025 első felében a gabonafélék exportértéke kétharmadára, a kivitt mennyiség közel felére esett vissza az előző évhez képest. Ezzel szemben az import volumene 45 százalékkal nőtt, bár értéke enyhén, 5 százalékkal csökkent.
Az árucsoport aktívuma 588,8 millió euróra mérséklődött, ami 38 százalékos visszaesést jelent, de továbbra is ez képviselte a legnagyobb többletet az élelmiszeripari termékek között. A búza (1,3 millió tonna) és a kukorica (923 ezer tonna) tették ki az export döntő részét, mindkettő volumene több mint 40 százalékkal csökkent. Az árpaexport még jelentősebb, 66 százalékos visszaesést mutatott. A kukorica kivitelének közel kétharmada Olaszországba, míg a búzaexport legnagyobb része Olaszországba és Ausztriába került. Az exportárak ugyanakkor emelkedtek: a kukoricáé 20, a búzáé 6 százalékkal nőtt.
Az olajos magvak külkereskedelme is mérséklődött: az export 3,3 százalékkal csökkent, az import 3,7 százalékkal nőtt, így az árucsoport aktívuma 174 millió euróra csökkent. A forgalmat főként a repce és a napraforgó határozta meg. A repceexport mennyisége negyedével esett vissza, főként Ausztria és Németország felé értékesítették. A napraforgómag-kivitel 17 százalékkal csökkent, legnagyobb felvevőpiacai Csehország, Olaszország és Németország voltak.
A szójaimport 36 százalékkal nőtt, főként Ukrajnából és Szlovákiából, míg a repcebehozatal 24 százalékkal, a napraforgóimport pedig közel 46 százalékkal bővült, elsősorban Bulgáriából, Szlovákiából és Romániából.