2019. december 11. szerda Árpád

Hírek - Agrárpénzek

A magyar mezőgazdaságot is elérte a klímakatasztrófa

Magyarország növénytermesztésének és állattenyésztésének egyaránt szembe kell néznie a klímaváltozás hatásaival, a megoldás pedig újabb fajok és fajták nemesítése lehet - hangzott el a Portfolio Agrárszektor Kelet-magyarországi Agrárfórumán Hajdúböszörményben. A szélsőséges időjárásra a mezőgazdaságnak is reagálnia kell, hiszen a magyar élelmiszertermelést is befolyásolja, és ahhoz, hogy a szektor tudja tartani a lépést az éghajlatváltozással, elengedhetetlen a növények igényeihez igazodni tudó termesztéstechnológiák és termelési rendszerek fejlesztése.
 
 

A magyar mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2,720 milliárd forintot, ami azt jelenti, hogy 2010 és 2018 között 33 százalékkal emelkedett - mondta Farkas Sándor az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára a Kelet-magyarországi Agrárfórumon. Ugyanebben az intervallumban az agrárexport értéke 49 százalékkal emelkedett, a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma pedig 24 százalékkal (215 ezer fő) volt magasabb 2018-ban 2010-hez képest. Az államtitkár ez utóbbi számmal kapcsolatban azonban kiemelte, hogy ez a tendencia nem biztos hogy folytatódni fog, hiszen nem feltétlenül az a cél, hogy a foglalkoztatottak száma növekedjen. Sokkal fontosabb ugyanis, hogy a hatékonyság fejlődjön, ehhez pedig ezzel a 215 ezer fővel kell nagyobb mennyiséget és jobb minőséget előállítani. A 2010 és 2018 között történt változások közül érdemes kiemelne, hogy a magyar mezőgazdaság hektárra vetített termelékenysége 615 euró volt ebben a periódusban, ami messze elmarad a legtöbb európai országétól, az átlag ugyanis 1000 euró körül mozog - tájékoztatott Farkas Sándor. 

A parlamenti államtitkár kitért arra is, hogy az ágazati kihívások közül az egyik legfontosabb a klímaváltozás, amelynek az élelmiszertermelésre gyakorolt hatásaira reagálni kell. Így kiemelt szerepe van most a növénynemesítésnek, természetesen a GMO-mentesség fenntartása mellett: szárazságtűrő, sótűrő növények nemesítése; tápanyag-hasznosító képesség javítása; betegségeknek, kártevőknek ellenálló fajták nemesítése. Emellett fontos a növények igényeihez igazodni tudó termesztéstechnológiák és termelési rendszerek fejelsztése, hiszen ha 2050-re a Föld népessége meghaladja majd a 9 milliárd főt, kétszer több alapvető élelmiszerre lesz szükség, mint napjainkban, és ennek eléréséhez a termésmennyiségnek 2,4 százalékkal kell majd éves szinten növekednie - tette hozzá Farkas Sándor. 

Nemcsak a növénytermesztésnek, de az állattenyésztésnek is reagálnia kell a szélsőséges időjárás hatásaira. Megoldás lehet, ha az állatfajták nemesítése során a teljesítmény és a minőség mellett megjelenik a klímaváltozás hatásait jobban tűrő tulajdonság is. Egyes állatfajták ugyanis eltérően reaáglnak a klímaváltozás várható hatásaira, az intenzív tartású szarvasmarha, sertés és baromfi fajtáknak ugyanis a hozamcsökkenés a válasza. A jövőben a legnagyobb kihívás az állategészségügy felkészültsége, a takarmány és vízellátás kiszámítható biztosítása, az intenzív állattenyésztés versenyképességének növelése, valamint a támogatások rendszerének fenntartása lesz majd - hangsúlyozta az államtitkár.  

Farkas Sándor az öntözésfejlesztésről is beszélt, melynek egyik legfontosabb eleme volt az öntözési idény meghosszabbítása március 1-től október 31-ig. A következő évek terveiről elmondta, hogy cél az öntözhető területek jelentős növelése 2024-ig, az öntözést akadályozó tényezők csökkentése 2020-ig, az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezés további egyszerűsítése, illetve az öntözéssel kapcsolatos továbbképzések ösztönzése.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu