Veres Virág Cintia • 2025. szeptember 23. 06:03
A baromfiágazat a magyar mezőgazdaság egyik alappillére, ugyanakkor az elmúlt évek járványhelyzetei, a nemzetközi piaci nyomás és a fogyasztói szokások változása komoly kihívások elé állították a szereplőket. Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke az Agrárszektornak elmondta, hogy ettől függetlenül az ágazat helyzete összességében kielégítőnek, jónak mondható, bár tény, hogy nem minden szegmens teljesít egyformán. Egyben kiemelte: a versenyképes projektek tényleges megvalósítása és megvalósulása az elkövetkező időszak legkomolyabb kihívása lesz.
Az ágazat egészét tekintve kielégítőnek, jónak gondolom a szektor helyzetét, azonban az egyes termékpályák között jelentős különbségek vannak, így a ‘vegyesen' kifejezés is megfontolandó
- fogalmazott.
A madárinfluenza 2023 ősze óta tartó hatása az egész szektorra rányomta bélyegét, különösen az idei év első felében. Ennek következtében a csirke, pulyka és étkezési tojás termékpályákon erős keresleti piac alakult ki, ami az árak emelkedését eredményezte. Ezzel szemben a hazai víziszárnyas termékpályák komoly veszteségeket szenvedtek el, melyet nem kívánt piaci események (a kínai elősütött kacsa importja) tovább súlyosbítottak.
Komoly termelés-csökkenést tapasztalhattunk az első félévben, a relatív kereslet csökkenése miatt pedig nyomott árakkal találkozhatunk
- tette hozzá.
A növekvő termelésben és a fogyasztásban a jövő
A baromfihús globális szerepe egyre meghatározóbb: 2015-ben megelőzte a sertéshúst a világtermelésben, és azóta is az élen jár.
A világ baromfihús-termelése dinamikusan növekszik, ahogyan a fogyasztás is. E trend , tehát a fogyasztás bővülésén alapuló termelésnövekedés, - bár a világ különböző részein eltérő dinamikával - a jövőben is folytatódni fog.
- hangsúlyozta az elnök.
A hazai viszonyokra áttérve elmondta, hogy a baromfi szerepe már most is meghatározó, és ez a jövőben még inkább igaz lesz. Szerinte megfelelő támogatási struktúrával akár egymillió tonna élőbaromfi termelés is elérhető lehet 2030-ra, míg az étkezési tojástermelés esetében a teljes önellátottság megvalósulása lehet a reális cél.
Komoly támogatások, még komolyabb kihívások
Az elmúlt időszakban jelentős pályázati lehetőségek nyíltak a hazai agrár- és élelmiszeripari vállalkozások számára. Csorbai Attila úgy gondolja, hogy ezek akár a hazai baromfiágazat „aranykorát” is elhozhatják, de a siker kulcsa a megfelelő végrehajtás.
A versenyképes projektek tényleges megvalósítása és megvalósulása az elkövetkező időszak legkomolyabb kihívása lesz.
A szakmai alapokon nyugvó, megvalósítható fejlesztések elengedhetetlenek ahhoz, hogy a hazai termelők nemzetközi versenyben is helytálljanak. Emellett kiemelte a járványvédelmi készültség fontosságát is, amely a biztonságos termelés egyik alappillére.
Továbbra is a csirke a „sztár”, de feltörekvőben a kényelmi termékek is
A hazai fogyasztói szokásokról elmondható, hogy a csirkehús iránti kereslet folyamatosan növekszik, míg a pulyka, kacsa, liba húsa nagyjából változatlan mennyiségben fogy.
Mint fogyasztó tudnám azt mondani, hogy hazánkban is azt tapasztalom, hogy a baromfihús, elsősorban a csirke alapvető népélelmezési cikk, fogyasztásban betöltött szerepe egyre jelentősebb.
A feldolgozott, kényelmi baromfitermékek térnyerése is jelentős. Európában, így itthon is felnőtt egy (vagy több) generáció, amely már nem tud/akar/szeretne sütni, vagy főzni. A konyhában töltött idő „lerövidülésével” ezek a termékek komoly piaci lehetőséggel bírnak, még ha pontos fogyasztásukat nehéz is mérni.
Fenntarthatóság és állatjólét: komplex kérdés
A fenntarthatóság kapcsán az elnök hangsúlyozta: nem szabad kizárólag egy aspektusból vizsgálni a témát. A fenntarthatóság pillérei (gazdasági, környezeti és társadalmi tényezők) egyaránt fontosak, és csak együttes megvalósulásuk esetén lehet valóban fenntartható egy tevékenység. A környezeti fenntarthatóság szempontjából a baromfiágazat jól teljesít: az ágazat termékei az egyik legkisebb környezeti lábnyom mellett képesek kitűnő biológiai értékű fehérjét szolgáltatni, elérhető áron.
Az állatjóléti kérdésekben azonban sok a félreértés és a szakmaiatlan állítás. Az állattenyésztés és a kapcsolódó termékláncok szereplői és szakemberei évtizedekig dolgoztak azon, hogy az adott faj igényeinek megfelelő tenyésztési, tartási, takarmányozási, világítási, állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági rendszereket dolgozzanak ki, mellyel megvalósítható a lakosság biztonságos élelmiszer-ellátása. E munka eredményeként az objektív - mérhető - állatjóléti mutatók javulása is egyértelműen megmutatkozik, például az elhullás, a sérülések arányának esetében. A szakmaszereteten túl, ezen mutatók javítása minden termelő közvetlen gazdasági érdeke is, ezért ők azok, akik ténylegesen a legtöbbet tehetnek az állatok jólétéért. És tesznek is
- állítja a BTT elnöke.
Innováció helyett adaptáció
A precíziós állattartás és automatizáció egyre elterjedtebb - nem divatból, hanem a csökkenő munkaerő-kínálat miatt. A digitalizáció tehát a jövő egyik kulcsa lesz. Végül a versenyképesség erősítéséről is szó esett. A szakember szerint nem feltétlenül új innovációkra, hanem jó adaptációkra van szükség.
Elég, ha van tudomásunk az adott probléma megoldására alkalmazott, már létező technológiáról, melyet mi is tudunk alkalmazni. Hozzáteszem, ez is egy nagyon komoly szakmai feladat!