Braunmüller Lajos • 2026. július 14. 10:28
Az idei aszály súlyos csapást mér a hazai takarmánytermelésre, ami országos hiányt és drasztikus áremelkedést idéz elő a silókukorica és más tömegtakarmányok piacán. A széna piacán már most horror árak és beszerzési nehézségek a jellemzőek, de mára világos: az idei silókukorica-termés sem lesz elég. A mennyiségi és minőségi romlás miatt kritikussá vált helyzet rendkívüli módon megemeli az állattenyésztők, különösen a tejtermelők kiadásait, ami az ágazat egyébként is komoly veszteségeinek további súlyosbodásával fenyeget.
A tömegtakarmányok piacán is érezhető az idei hőség és aszály hatása, a széna árán és beszerzési lehetőségein már jó ideje látszik a baj, de a következő időszakban hasonló játszódhat le a silókukorica piacán is - márpedig ez a termény jelentős szerepet játszik a takarmányozásban, különösen a tejelő állományok esetében.
A szénávál már gond van, a silóval gond lesz
Raskó György agrárközgazdász szerint szinte biztosra vehető a silókukorica-hiány, ráadásul a tömegtakarmányok piacán most rendkívüli áremelkedés tapasztalható. A széna tonnánkénti ára a korábbi 30–35 ezer forintról akár 75 ezer forint környékére emelkedett. Mivel belföldön egyre nehezebb beszerezni a szükséges mennyiséget, a gazdák egy része már külföldi, például szlovákiai importra szorul. Ez a drágulás a lehető legrosszabbkor éri a tejtermelőket, hiszen a felvásárlási árak alacsonyak, miközben a takarmányozás a tehenészetek teljes önköltségének közel 70 százalékát teszi ki. Az agrárközgazdász hozzátette:
A takarmányárak növekedése literenként 10–15 forinttal is megemelheti a tej önköltségét, ami tovább mélyíti a gazdaságok veszteségeit.
Nem csak a mennyiség, a minőség is kérdéses
A problémát fokozza, hogy a szárazság nemcsak a mennyiséget, hanem a takarmány minőségét is rontja. Csepregi Attila, a Lajoskomáromi Agrár Cégcsoport ügyvezetője rámutatott, hogy amennyiben nem érkezik hamarosan kiadós csapadék, a kukorica átlagtermése hektáronként mindössze 2–3 tonnára eshet vissza.
Aszályos években a gazdák kényszerből a gyengén fejlődött szemeskukoricát is silózva takarítják be, hogy legyen elegendő tömegtakarmányuk.
Ez a lépés csökkenti a szemestermés mennyiségét, miközben a silókukorica hozama is jócskán elmarad a kedvező években megszokott 40–50 tonnás hektáronkénti átlagtól. A helyzetet nehezíti, hogy az idei gyenge gabona- és szénatermés miatt szalmából és szénából is hiány van, így egyszerre szűkül be az összes fontos takarmányforrás kínálata. Csepregi Attila hangsúlyozta:
A csapadékhiány miatt a növények alacsonyabbak maradnak, kevesebb csövet nevelnek, sok esetben pedig egyáltalán nem hoznak szemet, emiatt a siló energiatartalma és tápértéke drasztikusan csökken.
Az állattartóknak ugyanannak a tápanyagmennyiségnek a biztosításához több szilázst kell feletetniük, ami tovább növeli a költségeket. Ezenfelül a szárazság miatt megnő az aflatoxin-szennyeződés kockázata is, ami bár a silókukoricában ritkábban okoz gondot, mint a szemestermésben, idén mégis valós veszélyt jelent. Mindezek miatt az állattenyésztők az előttünk álló hónapokban az utóbbi évek egyik legsúlyosabb takarmányozási kihívásával néznek szembe.
A tejtermelők ráadásul jó ideje szenvednek a felvásárlási árak alakulása miatt is. A tavalyhoz képest jelentősen alacsonyabb tejárak mellett a termelési költségek továbbra is magas szinten maradtak. Miközben a felvásárlási ár 60-80 forinttal alacsonyabb, mint egy éve, a költségoldalon nincs hasonló mozgástér, sőt, a jelek szerint a takarmányozási költség még emelkedhet is az aszály miatt.