Egy mezőgazdasági gép elvesztése nem csupán jelentős anyagi veszteséget jelent. A korszerű kombájnok és erőgépek értéke sok esetben több tíz-, sőt akár százmillió forint is lehet, miközben egy váratlan meghibásodás vagy tűzeset az egész betakarítás ütemét is veszélyeztetheti. Egyetlen munkagép kiesése jelentős termésveszteséget, szervezési problémákat és komoly gazdasági következményeket okozhat, ezért a tűzmegelőzésnek az aratási felkészítés szerves részét kell képeznie.
A tűzesetek jelentős része megfelelő karbantartással megelőzhető lenne. A mezőgazdasági gépek működésük során rendkívül nagy mechanikai és hőterhelésnek vannak kitéve, miközben folyamatosan éghető növényi környezetben dolgoznak. A motortérben, a kipufogórendszer környezetében, valamint a mozgó alkatrészeknél folyamatosan halmozódik fel por, pelyva, szalma és egyéb növényi maradvány, amelyek megfelelő gyújtóforrás jelenlétében rendkívül gyorsan lángra lobbanhatnak.
Kiemelt figyelmet kell fordítani a kipufogórendszerre és annak környezetére. A kipufogócső és a turbófeltöltő üzemi hőmérséklete több száz Celsius-fokot is elérhet, ezért a rájuk rakódott pelyva vagy por könnyen meggyulladhat. A kipufogóvezeték és a szikratörő állapotát a kezelőnek a munkavégzés megkezdése előtt, annak befejezése után, valamint minden hosszabb munkaszünet alkalmával ellenőriznie kell, és szükség esetén meg kell tisztítania az éghető lerakódásoktól.
Szintén gyakori tűzforrást jelentenek a kenéshiányos vagy meghibásodott csapágyak. Egy túlmelegedő csapágy rövid idő alatt olyan hőmérsékletet érhet el, amely elegendő a környezetében felhalmozódott szalma vagy pelyva meggyújtásához. Ennek megelőzése érdekében rendszeresen ellenőrizni kell a cséplődob, a ferdefelhordó, a szalmarázók, a tisztítórendszer ventilátorai, a szecskázó és egyéb hajtott szerkezeti elemek csapágyait. A rendellenes zajok, vibráció, túlzott melegedés vagy égett szag minden esetben azonnali műszaki vizsgálatot indokol.
Nem kevésbé fontos az ékszíjhajtások állapotának rendszeres ellenőrzése. A megcsúszó, helytelenül feszített vagy elhasználódott ékszíjak jelentős súrlódási hőt termelnek, amely kedvezőtlen körülmények között szintén tűzkockázatot jelenthet. A hajtásrendszerek megfelelő beállítása, a kopott szíjak időbeni cseréje és a gyártói karbantartási előírások betartása alapvető jelentőségű.
A motortér napi tisztítása az egyik leghatékonyabb megelőző intézkedés. A sűrített levegővel eltávolított por, pelyva és szennyeződés jelentősen csökkenti a tűz kialakulásának kockázatát. Emellett rendszeresen ellenőrizni kell az elektromos hálózatot, a kábelkötegeket, a csatlakozásokat, az akkumulátor állapotát, valamint a hidraulikarendszer tömlőit és csatlakozóit is, hiszen egy elektromos zárlat vagy hidraulikaolaj-szivárgás ugyancsak gyakori kiváltó oka a géptüzeknek.
Mit tegyünk az aratási munkálatok megkezdése előtt?
Az aratási munkálatok megkezdése előtt minden erő- és munkagépen kötelező elvégezni a műszaki felülvizsgálatot. A vonatkozó tűzvédelmi előírások alapján ellenőrizni kell többek között a csapágyakat, az ékszíjakat, a mechanikus hajtásokat, az üzemanyag-ellátó rendszert és a villamos berendezések állapotát. A műszaki szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelynek egy példányát a gépen kell tartani. Ötnél több betakarításban részt vevő gép esetén a szemle időpontját a területileg illetékes katasztrófavédelmi kirendeltség részére előzetesen be kell jelenteni.
A megfelelő műszaki állapot mellett elengedhetetlen a megfelelő tűzoltó felszerelés biztosítása is. Minden aratásban részt vevő erő- és munkagépen legalább egy darab, 21A és 113B oltási teljesítményű, érvényes felülvizsgálattal rendelkező tűzoltó készüléket kell elhelyezni úgy, hogy az vészhelyzet esetén azonnal hozzáférhető legyen. Ugyanilyen fontos, hogy a gép kezelője ismerje annak használatát, hiszen egy kezdődő tüzet sok esetben még néhány másodperc alatt sikeresen el lehet oltani.
A munkavégzés során több olyan tűzvédelmi szabály is van, amelynek betartása alapvető fontosságú. Gabonatáblán dohányozni – még a járművek vezetőfülkéjében is – tilos. Dohányzóhely kizárólag a termőterülettől, éghető növényzettől és anyagoktól legalább 15 méter távolságra jelölhető ki, ahol megfelelő mennyiségű vízről is gondoskodni kell. Nyílt lánggal járó javítási munkát vagy üzemanyag-elfolyással járó karbantartást gabonatáblán, szérűn vagy rostnövénytároló területén végezni nem szabad.
Munkaszünet idején az aratógépeket, erőgépeket és egyéb munkagépeket legalább 15 méterre kell elhelyezni a lábon álló gabonától, a tarlótól és a kazlaktól, lehetőleg éghető növényzettől mentes területen. Amennyiben ez nem biztosítható, legalább három méter széles védőszántást kell kialakítani. Az elektrosztatikus feltöltődés veszélyének csökkentése érdekében az aratógépeket hajlékony földelővezetékkel, az akkumulátorokat pedig megfelelő védőburkolattal kell ellátni.
Külön figyelmet érdemel a bálázás időszaka is. Az ezekben a munkafolyamatokban részt vevő gépeket folyamatosan meg kell tisztítani a rájuk rakódott szalmától és szénától, mivel ezek könnyen meggyulladhatnak a kipufogórendszer vagy más felhevült szerkezeti elemek közelében. A kazlak elhelyezése során pedig be kell tartani a közutaktól, erdőktől, lábon álló gabonától és nagyfeszültségű vezetékektől előírt védőtávolságokat.
Mi a helyzet a tarlóégetéssel?
Az agrártámogatások feltételrendszere szerint a tarló, nád, növényi maradvány és gyep égetése alapvetően tilos, és kizárólag igazolt növény-egészségügyi indok alapján végezhető. Az engedély nélküli égetés nemcsak jelentős tűzkockázatot jelent, hanem támogatáscsökkentést is eredményezhet. Az aratás során keletkező tüzek nem kizárólag a gazdálkodók vagyonát veszélyeztetik. Egy gyorsan terjedő tarlótűz rövid idő alatt átterjedhet erdőkre, fasorokra, természetvédelmi területekre, mezőgazdasági létesítményekre, sőt lakóingatlanokra is. Ezért a tűzmegelőzés nem csupán egyéni, hanem közös társadalmi felelősség is.
A megfelelő műszaki felkészítés, a napi karbantartás, a gépek folyamatos tisztítása, a tűzvédelmi előírások betartása és a kezelőszemélyzet felkészültsége együttesen jelentik a leghatékonyabb védelmet az aratási tüzek ellen. Néhány percnyi napi odafigyelés nemcsak több tízmillió forintos munkagépeket és a teljes termést óvhatja meg, hanem hozzájárulhat ahhoz is, hogy az aratás biztonságosan, káresemények nélkül fejeződhessen be.
