Veszélyben a magyar gazdák: bármikor jöhet a baj, ebbe sokan belehalhatnak

Veszélyben a magyar gazdák: bármikor jöhet a baj, ebbe sokan belehalhatnak

agrarszektor.hu
Számos veszélyfaktor létezik a mezőgazdasági termelés során, ezek közül az egyik legkisebb figyelmet kapó, ám korántsem a legjelentéktelenebb a mezőgazdasági tüzek problémája. Ezek a tűzesetek ugyanis a termőföldeket, a termést és a mezőgazdasági munkálatokat végző gépeket is fenyegetik, nem beszélve az esetleges környezeti károkról, valamint az ágazat dolgozóinak életéről és egészségéről. Bár mostanra a mezőgazdaságban a halálos és súlyos balesetek száma drasztikusan lecsökkent, a tűzesetek terén ijesztő növekedés figyelhető meg. De milyen károkat is okozhatnak ezek a tüzek egészen pontosan? Hogyan lehet megelőzni őket? Az Agrárszektor ennek járt utána.

Közeleg a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseménye: Agrárium 2024 konferencia, március 19., Kecskemét

Előad többek között Nagy István, Kulik Zoltán, Andréka Tamás, Győrffy Balázs, Éder Tamás, Hadászi László, Ruck János, és még sokan mások.

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

NAK szaktanácsadók és kamarai tagok pedig 35% kedvezményben részesülhetnek!

Bár viszonylag kevés szó esik róluk, évről évre nagyobb veszélyt és megoldandó problémát jelentenek a mezőgazdasági tűzesetek. Ezek ugyanis adott esetben rendkívül gyorsan el tudnak terjedni, nagy területet érinthetnek és tekintélyes anyagi és egyéb kárral járhatnak - mondta el Schmalbach József, a J&J (PSV) Magyarország Kft. Fogmaker üzletág vezetője a 42. AGROmashEXPO-n. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság adatközlése alapján 2022-ben mintegy 331 négyzetkilométernyi terület égett le Magyarországon, ami tízszerese volt az egy évvel korábbinak. A szabadtéri tűzesetek száma 2022-ben 971 volt, ami 9%-kal volt több, mint 2021-ben. A szakember beszélt arról is, hogy a mezőgazdasági tüzek mintegy 54%-a az aratással függ össze, ami pedig a gabonatáblákon történt tűzeseteket illeti, abból 571%-kal volt több az egy évvel korábbinál, míg a leégett gabona összterülete elérte a 338 hektárt, ami pedig 33-szorosa volt a 2021-es számoknak. Ezek még annak fényében is elég riasztó statisztikák, hogy tudjuk, a 2022-es év rendkívül aszályos volt. Schmalbach József elmondta, hogy 2022-ben az ismert adatok alapján mintegy 85 mezőgazdasági erő- és munkagép égett ki, ebből a legnagyobb csoportot a bálázógépek alkották, 47 egységgel, ezt követték 24 géppel a kombájnok, 10 egységgel a traktorok és végül 4 egységgel a pótkocsik. A szakember rámutatott, hogy a 2023-as számok még nem ismertek, de egy előzetes becslés szerint akár 10-szeres növekedés is megállapításra kerülhet.

Némileg bíztató azonban, hogy bár a mezőgazdasági tüzek meglehetős gyakorisággal törnek ki Magyarországon - különösen a szárazabb időszakokban -, ezek az esetek ritkán követelnek emberéletet. Az anyagi és a természeti kár ugyanakkor még így is jelentős tud lenni.

Mit kell tudni az erő- és munkagépek tűzeseteiről?

Schmalbach József előadásában rámutatott, hogy a mezőgazdasági gépeket érintő tüzek az esetek 75%-ában a motortérben keletkeznek, és körülbelül 15%-ban a munkatengelyek szíj- és lánchajtásának terében. A tűz kialakulásának okai jellemzően a kipufogórendszer meghibásodására vagy túlhevülésére, az olaj vagy gázolaj folyására, a terményfeldolgozó egység tengelycsapágyainak túlmelegedésére, az elektromos alkatrészek meghibásodására, illetve a tisztítatlanságra vezethetők vissza. A gyors továbbterjedés pedig a tűzfészek körül található gyúlékony anyagok, a tűzfészekhez való nehéz hozzáférhetőség, illetve a tűz kései észlelése miatt állhat elő.

Óriási károk keletkezhetnek a mezőgazdasági tüzek során

A szakember szerint egy mezőgazdasági tűzesetnél az alábbi károk fordulhatnak elő: a járműben keletkezett kár, a terményben keletkezett kár - ami a gép kárának többszörösére is rúghat -, valamint a környezeti és személyi károk. Ide kell még számítani a bevételkiesést és a jogi költségeket is. Külön problémát jelenthet, hogy még ha van is biztosítása a gép tulajdonosának, vannak olyan esetek, amikor a biztosító mentesülhet a kártérítés megfizetése alól. Ide tartoznak például azok a károk, amelyek a rendeltetésszerű használatból eredő fokozatos elhasználódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletkeztek, amelyek szándékos túlterhelés következményei vagy amelyek a karbantartás elmulasztásával, esetleg az üzemeltetési szabályok be nem tartásából kifolyólag keletkeztek. És noha számos országban a mezőgazdasági gépekbe beépített tűzoltó rendszer használata a biztosítási díjat csökkentő tétel, Magyarországon sajnos nem ez a helyzet.

Hogyan előzhetők meg a tűzkárok?

Világszerte alkalmaznak tűz előrejelzésére, tűzkockázati szint felmérése alkalmas folyamatokat, rendszereket. A tűzveszélyt értékelő rendszerek az időjárási körülmények (szélsebesség, relatív páratartalom, hőmérséklet), a növényzet állapota és más releváns tényezők alapján értékelik a tűzveszélyt. Számos országban ezen indexszám mértéke határozza meg a betakarítás megkezdhetőségét. Az előrejelzést segítik a műholdas monitorozó rendszerek, az időjárás alapú modellek és a geográfiai információs rendszer.

A tűzkárok mérséklésének a legjobb módszere az, ha eleve nem is keletkezik ilyen kártétel, vagyis ha mindent megtesz az ember a tüzek fellobbanása és elterjedése ellen. Ez a mezőgazdasági gépek esetében a megfelelő karbantartással, a kötelező szervizek és gyári utasítások betartásával, a forgó és súrlódó alkatrészek rendszeres beállításával, tisztításával érhető el. Emellett fontos a kötelező hatósági gépszemléken való megfelelés, illetve a tűzoltó készülékek és rendszerek alkalmazása. A szakértők szerint egy rendszeresen karbantartott, kézi tűzoltó készülék nagy segítség lehet a tűz megfékezésében - ha időben észlelik azt -, ugyanakkor a motortérben és egyéb, nehezen hozzáférhető terekben célszerűbb a beépített automata tűzelfojtó rendszerek használata. Mint az fentebb is említésre került, Magyarországon ugyanakkor még nincs kötelező előírás ezek alkalmazásáról.

Mit kell tudni az automata tűzelfojtó rendszerekről?

Schmalbach József elmondta, hogy ezek mindig minősített rendszerek, vagyis kifejezetten járműipari minősítéssel rendelkeznek. Teljesen automata működésűek, azaz emberi felügyelettől, járó motortól, áramellátástól teljesen független a működésük, valamint hármas tűzelfojtó hatásuk (oxigénkiszorítás, hűtés, éghető anyag izolációja) van. A rendszerek további ismérve a könnyű beépíthetőség és a minimális karbantartási igény.

A szakember bemutatott egy ilyen rendszert is, amely a páraképzés elvén működik. A Fogmaker egy oltó- és egy érzékelőtartályból áll, valamint egy oltó- és egy érzékelő ágból. Tűz észlelése esetén a rendszer finom szemcséjű és nagynyomású vízködöt terít a védendő térben, ami hő hatására intenzív párolgásba kezd, kiszorítva az oxigént az égéstérből. Az intenzív párolgás hatékony hűtést biztosít (10 másodpercen belül akár 700 Celsius-fok körüli hőmérsékletcsökkenéssel) és egyben csökkenti az oxigén mennyiségét a védett területen. A vízbázis oltóanyag, minimális fagyálló adalékot és egy filmképző vegyszert tartalmaz, amely aktiválódás után hártyaszerű réteget hoz létre az éghető anyagon, ezáltal meggátolva a tűz visszagyulladását.

Bár az automata tűzelfojtó rendszerek már egy ideje elérhetőek a mezőgazdasági gépgyártók és a gazdák számára, a tapasztalatok eddig azt mutatják, hogy az ágazat egyik szereplője sem kapkod utánuk két kézzel. A gyártók jellemzően kivárnak addig, amíg egy jogszabály elő nem írja ezen rendszerek kötelező alkalmazását, és a gazdák sem akarnak extra pénzeket kiadni egy-egy ilyen rendszerért. A J&J (PSV) Magyarország Kft. szakértői ugyanakkor elmondták, hogy Magyarországon már több mint 2500 rendszert telepítettek, igaz, főleg autóbuszokban, de most már megjelentek mezőgazdasági gépekben is. Ráadásul az elmúlt években megháromszorozódtak a magyar számok. Ami pedig a rendszer telepítési költségeit illeti, a szakemberek szerint 10 éves időtartammal számolva egy új gép árának 0,5-1%-át teheti ki az ár, vagy napi 0,5 liter gázolaj árát, esetleg üzemóránként 150-450 forintnyi extra költséget jelenthet.

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Heti fókusz: Stop stressz! (x)

A tél végi szokatlanul meleg időjárás után fel kell készülnünk a kora tavaszi fagykárok megjelenésére szántóföldi kultúráinkban is.

Támogatott tartalom

Nagy termőképességű LG kukoricák (x)

Tavaly rég nem látott mélységbe zuhant a kukorica vetésterülete Magyarországon. A VSZT felmérése szerint a vetésterület 746 ezer ha körül alakult a 2023-as évben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?