Veres Virág Cintia • 2026. november 12. 06:03
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, miközben a két termékpálya eltérő lehetőségeket és fejlődési irányokat mutat. A hazai víziszárnyas-termelés jelentős mértékben exportorientált, így a nemzetközi piaci folyamatok, az árfolyamváltozások és az egyre magasabb előállítási költségek közvetlenül befolyásolják a vállalkozások eredményességét. A kacsa esetében a kínai import erős versenyt támaszt, ugyanakkor a fogyasztási szokások átalakulása, az egész éves elérhetőség és a magasabb feldolgozottságú termékek térnyerése új növekedési lehetőségeket teremthet. A libahús piaca ezzel szemben továbbra is elsősorban a hagyományokhoz és az ünnepi időszakokhoz kötődik, fogyasztása pedig csak korlátozottan bővíthető. Mindeközben a madárinfluenza továbbra is az ágazat egyik legnagyobb kockázati tényezője, bár az elmúlt évek járványai nyomán bevezetett szigorúbb járványvédelmi intézkedések már kedvező eredményeket mutatnak. A következő időszak legfontosabb feladata ezért a versenyképesség megőrzése, a piaci lehetőségek jobb kihasználása és a termelés biztonságának hosszú távú fenntartása lesz.
Az Agrárszektor e heti körképében Látits Miklós, a Kacsa- és a Lúdszövetség titkára, a BTT audit ellenőre és Szabó Ákos, a Tranzit-Ker Zrt. ügyvezetője osztották meg a gondolataikat arról, hogyan fest jelenleg a kacsa és a liba helyzete Magyarországon és, hogy milyen évet zárhatnak az ágazat szereplői. A szakemberek továbbá arról is beszéltek az Agrárszektornak, hogy hogyan alakul a kereslet az említett húsokat illetően, valamint arról is, milyen komoly nehézségekkel kell szembenézniük a termelőknek.
Látits Miklós (Kacsa- és Lúdszövetség): Komoly gondot okoz a kínai dömping az ágazatnak.
A kacsa- és libahús piaci helyzete több szempontból is eltérő tendenciákat mutat. A libahús fogyasztása elsősorban szezonális, leginkább a Szent Márton-nap és a karácsony közötti időszakhoz kötődik, emellett kulturális és földrajzi sajátosságok is befolyásolják a keresletet. Európában elsősorban a német nyelvterület országai, világszinten pedig például a zsidó közösségek számítanak meghatározó fogyasztóknak. Ezzel szemben a kacsahús fogyasztása kevésbé kötődik hagyományokhoz és ünnepi alkalmakhoz, így egész évben stabilabb kereslet jellemzi. Különleges helyzetben van a pecsenyekacsa, amely a csirkehús alternatívájaként a mindennapi étkezésben is nagyobb szerepet kaphat, ugyanakkor prémium termékként a libahússal is versenyezhet.
A piacot az importverseny is befolyásolja, mivel az Európai Unióban korábban dömpingáron megjelenő jelentős mennyiségű kínai kacsahús komoly kihívást jelentett az európai termelők számára, ezért nemzetközi jogi eljárás is indult az ügyben. Kína libatermékei egyelőre elsősorban a saját belföldi piacát látják el. Az árak és a kereslet alakulását tehát a fogyasztási szokások, a termékek eltérő piaci pozíciója, valamint a nemzetközi verseny egyaránt meghatározza.
Így alakul az export és a belföldi fogyasztás
A Magyarországon előállított kacsa- és libatermékek mintegy 80 százaléka exportra kerül, így az ágazat erősen függ a külpiaci értékesítési lehetőségektől. A legfontosabb célpiacot az Európai Unió tagországai jelentik: a magyar libahúsexport több mint 90 százaléka, míg a kacsahúsexport közel 90 százaléka ezen a piacon talál vevőre. A belföldi fogyasztás tekintetében jelentős különbség figyelhető meg a két termék között: az egy főre jutó éves kacsahús-fogyasztás körülbelül 3 kilogramm, míg a libahúsé nem éri el az 1 kilogrammot.
A libahús elsősorban a vendéglátásban, illetve ünnepi és különleges étkezési alkalmakkor jelenik meg, ezért a mindennapi fogyasztásba való beépülése kevésbé valószínű. A hazai libahúsfogyasztás növekedését elsősorban az életszínvonal javulása és az ünnepi alkalmakhoz kapcsolódó kereslet szélesebb körű bővülése segítheti. A kacsahús esetében kedvezőbbek a lehetőségek, hiszen a fogyasztás növelését elősegítheti a feldolgozott, elősütött és könnyen elkészíthető termékek kínálatának bővítése. Ezek a termékek jelentősen leegyszerűsítik az otthoni ételkészítést, így a kacsahús a hagyományos alkalmi fogyasztás mellett a mindennapi étkezésekben is nagyobb szerephez juthat.
A madárinfluenza hatása a kacsa- és libaágazatra
A madárinfluenza a baromfiágazaton belül különösen súlyosan érinti a víziszárnyas-tartást, vagyis a kacsa- és libaágazatot. Ennek hátterében többek között a tartástechnológiai sajátosságok, a telepek elhelyezkedése és sűrűsége, valamint a kétfázisú nevelési rendszer áll. A telepsűrűség csökkentésére irányuló korábbi intézkedések és a kétfázisú nevelés visszaszorítása már éreztetik kedvező hatásukat, ugyanakkor a járvány továbbra is jelentős kockázatot jelent a termelés számára. A madárinfluenza nemcsak közvetlen termelési veszteségeket okoz, hanem az exportlehetőségeket is korlátozza, hiszen a fertőzött területekről és országokból származó termékek kivitelére különböző korlátozások vonatkozhatnak.
A járvány következtében a termelő országokban csökkenhet az árukínálat, ami a nemzetközi piaci viszonyokat és az értékesítési lehetőségeket is jelentősen befolyásolja. A károk mérséklésének legfontosabb eszköze a telepi higiénia javítása, a szigorú járványvédelmi előírások következetes betartása és az általános járványvédelmi készültség folyamatos erősítése, amely határozott és rendszeres hatósági felügyeletet is igényel. A vakcinázás bevezetése továbbra is szakmai vita tárgyát képezi, mivel bár hozzájárulhat a járvány terjedésének mérsékléséhez, alkalmazása jelentősen szűkítheti a külpiaci értékesítési lehetőségeket. Emiatt elsősorban azokban az országokban lehet reális megoldás, amelyek a baromfitermékeket főként saját belföldi ellátásukra állítják elő.
Szabó Ákos (Tranzit-Ker Zrt.): Az ágazat számára a forint erősödése jelentős bevételkiesést okozott.
A kacsa- és a libahús piacát nem lehet egy kalap alá venni, hiszen a két ágazat eltérő piaci sajátosságokkal, fogyasztói szokásokkal és értékesítési lehetőségekkel rendelkezik. Az idei év mindkettő számára komoly gazdasági kihívásokat tartogat: az erős forint csökkenti az exportból származó bevételeket, miközben a takarmány-, energia-, szállítási és bérköltségek továbbra is magasak. A szakember kiemelte, hogy az exportőrként működő vállalkozások számára különösen kedvezőtlen az árfolyam alakulása, hiszen a korábbi, év eleji 390 forint körüli euróárfolyamhoz képest a forint erősödése jelentős bevételkiesést okoz, miközben a költségoldalon ennek pozitív hatása nem érzékelhető. Sőt, a gabonatermés gyengébb alakulása, az energiaárak emelkedése, valamint a csomagolóanyagok és egyéb segédanyagok drágulása tovább növelte a kiadásokat.
A kacsaágazat számára a Kínából érkező import is tartós nyomást jelent: a kínai kacsa negyedik éve van jelen az európai piacon, és az európai uniós antidömpin-gvizsgálat ellenére egyelőre továbbra is komoly versenytársat jelent a magyar termelőknek. Szabó Ákos szerint a 2024-es év kifejezetten nehéz volt az ágazat számára, 2025-ben már mérséklődtek a veszteségek, idén pedig abban bíztak, hogy végre eredményesebbé válhat a termelés, a kedvezőtlen költség- és árfolyamhatások azonban ezt megnehezítették.
A két termék belföldi és exportpiaci lehetőségei jelentősen különböznek. A kacsa esetében kifejezetten kedvező változás figyelhető meg a fogyasztási szokásokban: míg húsz évvel ezelőtt elsősorban őszi-téli, szezonális terméknek számított, és a melegebb hónapokban az éttermek kínálatából, valamint a boltok polcairól is gyakran eltűnt, ma már egész évben elérhető. A legtöbb áruházlánc kínálatában megtalálható, az éttermek étlapján is egyre gyakrabban szerepel, így fokozatosan heti rendszerességgel fogyasztott termékké válhat.
Ebben a tartástechnológia és a feldolgozási eljárások fejlődése, valamint az új termékek megjelenése is fontos szerepet játszik. A magasabb feldolgozottságú termékek, például a konfitált, sous-vide eljárással készített vagy pácolt kacsahúsok új fogyasztói rétegeket is megszólíthatnak. A libahús piaca ezzel szemben továbbra is erősen szezonális és hagyományokhoz kötött. A termék elsősorban a német nyelvterületeken, különösen Németországban és Ausztriában népszerű, de Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is vannak értékesítési lehetőségek.
Továbbra sem jelentős a libafogyasztás itthon
A liba iránti keresletet azonban nehéz új piacokon jelentősen növelni, hiszen sok országban hiányzik a fogyasztásához kapcsolódó hagyomány, ráadásul a magas előállítási költség miatt a termék ára is jelentős. Magyarországon ugyan növekszik a libafogyasztás, különösen a Márton-nap körüli időszakban, és egyre több áruházlánc kínálatában jelenik meg, a belföldi értékesítés mennyisége továbbra sem számottevő. A szakember szerint a libaágazat egy kialakult, viszonylag stabil piaccal rendelkezik, míg a kacsában még jelentős növekedési lehetőségek rejlenek.
Meg kell őrizni a járványvédelmi intézkedések eredményeit
A madárinfluenza az elmúlt években komoly károkat okozott a víziszárnyas-ágazatban, különösen azokon a területeken, ahol nagy számban működtek egymáshoz közel elhelyezkedő telepek. A korábbi járványhullámok tapasztalataiból viszont sokat tanult az ágazat: szigorodtak a járványvédelmi intézkedések, fejlődött a telepek védekezési gyakorlata, és a túlzott telepsűrűségből adódó kockázatok csökkentésére is történtek lépések. Ennek részeként 2025-ben olyan támogatási program is indult, amely lehetőséget adott a rendszeresen járvánnyal érintett területeken működő termelőknek arra, hogy állami kompenzáció mellett önkéntesen szüneteltessék tevékenységüket. A cél az adott térségekben a vírus jelenlétéből és terjedéséből fakadó kockázat mérséklése volt.
A szakértő úgy véli, hogy az intézkedések eredményei már 2025 őszén és 2026 tavaszán is megmutatkoztak: bár előfordultak egyedi esetek, ezekből nem alakultak ki nagyobb járványhullámok. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a következetes járványvédelem fenntartása továbbra is elengedhetetlen, és az ágazatnak a jövőben is együtt kell működnie az állategészségügyi szakemberekkel. A termelés visszafogása azonban hosszabb távon újabb kérdéseket vet fel, hiszen a kevesebb élő állat a feldolgozóüzemek kapacitásának kihasználtságát is veszélyeztetheti. A cél ezért az, hogy a járványvédelmi intézkedések eredményeit megőrizzék, miközben a kacsa- és libaágazat termelési és feldolgozási háttere is fenntartható maradjon.