Téli hangulat uralkodik a Keleti- és Déli-Kárpátok magasabb régióiban, helyenként vastag hótakaró alakult ki.
Már több mint egy évtizede "hóínség" jellemzi a főváros éghajlatát a szakemberek szerint.
A reggeli napsütés gyorsan eltüntette a vékony hótakarót, ami a műholdfelvételeken is jól látható.
Hétfőn egész délután és még este is a hózáporoké, havazásé volt a főszerep az ország több pontján.
A délelőtt folyamán a csapadék fokozatosan megszűnik, délután már csak néhol az északkeleti határ közelében lehet gyenge havas eső.
A Valentin-napi havazás a Mecsekbe hozta a legtöbb havat Magyarországon, több, mint 5 centit.
Nemcsak hazánkban, Európa keleti részén is hiánycikknek számít a hó, és jelentős havazás továbbra sem várható.
Az idei tél eddigi legalacsonyobb hőmérsékletét mérték hazánkban a bükki Mohos-töbörben.
Megérkezett az idei első hó ésszakkeletre, délen pedig esőt hozott az érkező hidegfront.
Valódi karácsonyi hangulat alakult ki a Mecsekben, ahol majdnem térdig érő hótakaró alakult ki.
Meglepő módon nem a Kékestetőn hullott le hazánkban a legtöbb hó karácsony reggelére.
A jövő héten mediterrán ciklon hozhat havazást, és szentestére az ország több pontját hó boríthatja, erős széllel és hófúvásokkal.
Az elmúlt éjjel az esőt többfelé havas eső, majd havazás váltotta fel itthon, a síkvidéken is ízelítőt adott a tél.
December közepéhez közeledve továbbra is a hegyekben találunk télies körülményeket itthon.
Sietniük kell a téli szabadidős tevékenységek szerelmeseinek, mert látványosan olvad a hótakaró északon.
Péntekre valóban megérkezett a havazás Magyarországra, néhol 20 centis hótakaró alakult ki a hegyekben.
Kelet-Szibériába már megérkezett a tél kiterjedt hótakaróval, kemény mínuszokkal.
Már most aszály sújtja a mediterrán térség egyes régióit Európában az enyhe tél miatt.
Habár messze van még a tavasz, de ha az eddigi tendencia marad, borítékolható a tavaszi fagykár.
A klímaváltozás miatt a világ több pontja, köztük hazánk tágabb régiója is jobban ki van téve a szárazságnak.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
