Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!
Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.
Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.
Az elemzéshez Budapest-Pestszentlőrinc meteorológiai állomás adatait vették alapul, mert az jól reprezentálja a város síkvidéki területeinek hóviszonyait. A pestszentlőrinci állomáson 1953 óta, tehát 72 éve végeznek napi rendszerességű hóvastagságmérést. A hótakarós napok száma - azon napok száma, amelyeken a reggel 7 órás méréskor összefüggő, legalább 1 centiméteres hótakaró borította a talajt - évtizedes átlagban 30 nap körül alakult. Az 1960-as évek havasabbak voltak, majd a rá következő évtized hóban szegényebb. Aztán az időszak végén drasztikus csökkenés látható: már a 2010-es évtized is a legkevesebb hótakarós napot hozta el a mérési adatsor teljes évtizedei közül, de az utóbbi négy év átlagosan 5 hótakarós napja kirívóan alacsony érték - írták.
Hőségnap jön Magyarországon: brutális meleg csap le ránk
Vizsgálták a 10 centimétert elérő napi hótakaró-növekedések telenkénti számát is, azaz amikor két egymást követő reggel 7 órás mérései között 10 centimétert elérő növekedés mutatkozik, mert ez a komolyabb megmaradó hóréteget eredményező havazásokat jelzi. Az utolsó tizenkét télen nem volt ilyen havazás, míg előtte hároméves szünet is csak kétszer fordult elő, ez rendkívülinek mondható - emelték ki. Az elemzés szerint 15 éve nem gyűlt össze 20 centimétert elérő hóréteg a pestszentlőrinci állomáson, és ez már kétszer olyan hosszú időszak, mint ami ezt megelőzően a mérési adatsorban előfordult. Drasztikus visszaesést találtak a január utolsó három hetében mért átlagos hóvastagságban is.
A mérések tanúsága szerint immár több mint egy évtizede "hóínség" jellemzi Budapest éghajlatát, ami rendkívüli. A hóhiány elsődleges oka a telek enyhesége, az utóbbi tizenkét tél átlaghőmérséklete mintegy 2 Celsius-fokkal volt magasabb a sokévi átlagnál, köztük mindössze egy tél volt az átlagosnál hidegebb.
Hozzátették: az utolsó tizenkét tél csapadékmennyisége összességében az átlag körül alakult. Megállapítható az is, hogy az utolsó három és fél évtizedben a január havassága drasztikusan visszaesett a megelőző hasonló hosszúságú időszakhoz képest. Megjegyezték: természetesen az éghajlatváltozás mellett is lehetnek még a jövőben akár kifejezetten havas telek is, még ha ritkábban is, mint korábban.
