Hatalmas, 210 centiméteres és több mint 60 kilogrammos harcsát fogott két magyar horgász a Dráván.
Egy brazil horgász élete első maconkai fogásával rögtön a tó rekordlistájának 21. helyére került, miután egy kétméteres harcsát akasztott horogra.
Hatalmas, 237 centiméter hosszú és megközelítőleg 90 kilós harcsát fogott Bóna István a Palotási-víztározón.
Megjelent a Modern Állattenyésztők Magazinjának legfrissebb száma, amely interaktív digitális kiadványként várja az olvasókat.
Tovább bővült az intenzív haltermelés, már nem a halastavak hajtják a növekedést.
Többszörösen megdöntötte a korábbi harcsarekordját egy szerencsés horgász és az édesapja.
Kijöttek a friss adatok: több halat termelünk akvakultúrában, mint amennyit halászunk
Elképesztő méretű, 230 centiméteres harcsát fogtak a Heves vármegyei Nagyrédei Horgásztavon.
Elképesztő harcsafogásokkal zárult egy hétvégi horgásztúra, egymás után érkeztek a kapitális halak egy hazai vízen.
Emberméretű harcsát fogott a neszmélyi hajóskanzen környékén a tatabányai horgász.
Több mint 80 kilós, 223 centiméter hosszú harcsát akasztott egy horgász a Rába körmendi szakaszán.
Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
Minden korábbinál nagyobb fehér, avagy szellemharcsát fogtak a Maconkai-víztározón.
Egészen rövid időn belül a harmadik kapitális harcsát fogták ki a Maconkai-víztározón.
Egy 245 centiméter hosszú és 94,4 kilogrammos szürkeharcsát emeltek ki a helyi Harcsafogó Találkozón.
Árva András 109 kilogrammos, 270 centiméteres óriásharcsát fogott a Tiszán, néhány nappal a folyóvízi harcsatilalom feloldása után.
Súlyos halgazdálkodási szabálysértés és állatkínzás miatt indult eljárás két személy ellen.
Harcsatilalom lépett életbe a Dunán, a Tiszán és a Tisza-tavon, jobb lesz figyelni.
Hatalmas harcsát fogtak ki a mohácsi Duna-szakaszon, amelyet a mérlegelést követően visszaengedtek természetes élőhelyére.
Új alsó és felső mérethatárokat jelölne ki a harcsák védelmében a magyar világbajnok horgász.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
