A magas patogenitású madárinfluenza (HPAI) esetszámai csökkenni kezdtek Európában.
A szakértők szerint a kijuttatható hatóanyagok körének bővülése fokozni fogja a gazdák drónok iránti érdeklődését.
Indul az idei Tavaszi természetles, a velünk élő madarak, kétéltűek, hüllők, lepkék és emlősök lakossági megfigyelési akciója.
A klímaváltozás új helyzetet teremtett, az eddig megszokott gyakorlatok felülvizsgálatra szorulnak, ebben pedig az erdész szakmának élen kell járnia.
Az Európai Unióban enyhén emelkedett a madárinfluenzás esetek száma az emlősöknél.
A tokfélék a legveszélyeztetettebb halak közé tartoznak, a globálisan előforduló 26 fajuk veszélyeztetett.
A tatai Öreg-tó körüli erdősáv Tata egyik legfontosabb védőzónája: hűt, árnyal, szűri a port, és élőhelyet ad a tó kiemelt madárvilágának.
Az MME, a Debreceni Egyetem egyik tanszékével együttműködve elektronikus segédanyagot és adatgyűjtő űrlapot állított össze.
Komoly nehézséget jelenthet idén a szabolcsi gazdáknak a megyére elrendelt drónozási tilalom.
A klímaváltozás nemcsak felmelegíti a bolygót, hanem egyre gyakrabban indít el földcsuszamlásokat és szökőárakat.
Támogatásokkal és intézkedésekkel segíti az agrártárca a hazai szőlő- és borágazat szereplőit.
A vállalkozás több olcsó okoseszközt is kifejlesztett, amivel könnyebbé teheti a szarvasmarhatartást a jövőben.
A szakértők szerint a jövőben jóformán elképzelhetetlen lesz a drónok alkalmazása nélküli mezőgazdaság.
A jövőben nem nagyon lesznek olyan gazdaságok, amibe ne illeszkedne bele a dróntechnológia.
Óriási lehetőségeket hozat, egyben komoly kockázatokat is jelenthet a mesterséges intelligencia a mezőgazdaságban.
Most kiderül, milyen szerepet játszik a Vízhiány Értékelő és Előrejelző Monitoring Rendszer szerepe a hazai aszálykockázat kezelésében.
A Soproni Egyetem és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal kutatói az elsők, akik kimutatták az új vírust Magyarországon.
Zöld innovációkról és kutatási partnerségről tárgyalt a Soproni Egyetem a finn egyetemekkel és szakemberekkel.
A drónok lassan a mezőgazdaság minden területére eljutnak, de a növényvédelemnél még komoly kérdőjelek vannak.
Elkészült az összefoglaló az Országos őzgida- és fészekalj mentési akcióprogram 2025-ös eredményeiről.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.
