Engedélyezte az Európai Unió, hogy a haszonállatok takarmányában használják az L-arginint, amely a fehérjék építőeleme.
A döntés heves vitát váltott ki az osztrák belpolitikában és agrárszakmai körökben is.
Az Európai Unió agrár-élelmiszeripari exportja 2024-ben 235,4 milliárd euróra emelkedett.
A növekvő termelési költségek és a munkaerőhiány miatt szorul vissza a népszerű zöldségféle Európa legnagyobb termelőjénél.
Az óraátállítás idén sem tűnik el, mert az uniós tagállamok nem tudtak megegyezni a téli vagy nyári időszámításról.
Az Európai Unió jóváhagyta a korlátozásokat a kisbajcsi szarvasmarhatelep körül.
Nagy István kulcsfontosságúnak nevezte a gazdáknak járó uniós támogatások megvédését.
Az unió területén szeptember 21. és 2024. december 6. között 657 magas patogenitású madárinfluenza kitörést regisztráltak.
A paradicsom barna termés-ráncosodást okozó (ToBRFV) károsító az uniós vizsgálatköteles nem-zárlati károsítók (RNQP) közé került.
Tematikus oldal indult a Nébih weboldalán az erdőirtásmentes termékek felügyeletéről.
Az Európai Unió felszíni víztesteinek csak 39,5 százaléka éri el a jó ökológiai állapotot.
A döntés újabb mérföldkő az ehető rovarok európai élelmiszerpiacon való megjelenésében.
Az agrártárca azért dolgozik, hogy minél több feldolgozott mangalica termék jelenhessen meg Japánban.
22. alkalommal szervezi meg az Országos Sasszinkront, a hazánkban telelő ragadozómadarak éves számlálását 2025. január 17-20. között.
Az Európai Bizottság megrendelésére készült Eurobarométer-felmérés szerint az európaiak többsége támogatja az EU közös agrárpolitikáját.
Tiltakoznak az Európai Unió és a dél-amerikai Mercosur-országok közötti szabadkereskedelmi megállapodás, valamint a túlzott szabályozás ellen.
Raskó György szerint sok szereplő kiválóan tudott élni az uniós támogatással, az ágazat egésze azonban fejlesztések helyett az EU-pénzekre alapozva működik.
Cseh Tibor András személyében új, európai uniós agrárstratégiáért és külkapcsolatokért felelős alelnököt választott a NAK.
A 2027-ig tartó uniós ciklusban rekordösszegű, 2900 milliárd forintos fejlesztési keret áll rendelkezésre, 80%-os nemzeti társfinanszírozással.
A cherry paradicsom szegmensben Marokkó részesedése 2023-ra már 52 százalékra bővült.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.