2024-ben a tavaszi vetésű szántóföldi növények tervezett vetésterülete 1,9 millió hektár volt.
A repce számos kiváló tulajdonsága miatt Magyarországon továbbra is fontos helyet foglal el az olajos növénykultúrában.
Helyes talajápolással a termés mennyisége és minősége is növelhető, érdemes odafigyelni rá.
Csaknem kétmilliárd forintból fejleszti mosonmagyaróvári agrárinfrastruktúráját a Széchenyi István Egyetem.
Az enyhe csapadékos és meleg időjárás miatt jobban oda kell figyelni most a földeken.
Félmillió hektárt fognak újravetni a fagytól károsodott orosz régiókban az agrárgazdálkodók.
A vegetatív szaporítási módszerek közül több olyan is van, amelyik egész nyáron alkalmazható.
Az Alföld és a Tiszántúl középső tájain fokozódott az aszály, és nem látszik, hogy érkezne az eső.
2024-ben az előző évhez képest több növénykultúránál is csökkenés volt megfigyelhető a vetésterületben.
Az előttünk álló időszakban nő a csapadékhajlam, záporok öntöznek előbb az ország délnyugati, majd vasárnap főként az északi felén.
A zöldségek vetésének fő szezonja most tavasszal van, azonban magról szaporítani, azaz vetni egész nyáron, sőt ősszel is lehet.
Most hétvégén ismét változik időjárásunk jellege, az előttünk álló egy hétben visszatér a meleg.
Az időjárás az egész világon döntően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, különösen a növénytermesztést.
A növényvédelemben, amitől nagyon sokan féltek, hogy az EU le fogja csökkenteni a hatóanyagok mennyiségét 50%-kal
Nagy szükség van csapadékra a földeken Magyarországon, az Alföldön pedig különösen
Április közepén megkezdődik a kukorica, a napraforgó és a szója vetése Zala vármegyében.
A jövő héten jelentős lehűlés és végre több-kevesebb csapadék is várható az április eleji nyárias meleg után.
Már javában zajlanak a tavaszi vetések, de egyre nagyobb problémát jelent a földeket sújtó csapadékhiány.
Egyre nagyobb szüksége lenne a növényeknek és a talajnak csapadékra az Alföldön.
Az időjárásnak köszönhetően idén a növények életében közel egy hónappal korábban történik minden.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.