Perre ment a "csíki sörért" Romániában a Heineken

MTI
A "csíki sörért" pereskedik Romániában a Heineken. A holland multinacionális cég azt állítja, hogy a csíkszentsimoni sörgyár eltulajdonította a márkanevet, mert "Igazi Csíki Sör" néven gyárt termékeket.

Extra Early Bird jegyek az Agrárszektor 2025 konferenciára!

Szerezze meg jegyét most még Extra Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén! A konferencia értékelést ad az agrárium helyzetéről, egyúttal pedig felvázolja az ágazat előtt álló rövid- és hosszú távú fejlesztési és kitörési lehetőségeket, illetve bemutatja a vállalkozások üzleti döntéseihez szükséges mértékadó prognózisokat.

A holland multinacionális cég 2003-tól rendelkezik a Csíkszerdában gyártott "Ciuc premium" (Csíki prémium) sörmárkával, amelyet az erdélyi magyarok csíki sörként emlegetnek. 2014 novemberében megjelent a piacon a Csíki Sör Manufaktúra terméke, az "Igazi Csíki Sör", amely számára a gyártó Lixid Project Kft. szerzett jogi védelmet.

Tavaly nyújtottak be keresetet

A Heineken Románia tavaly a szellemi tulajdon megsértése, szabálytalan konkurencia és tisztességtelen kereskedelmi tevékenység vádjával nyújtott be keresetet az Igazi Csíki Sört is előállító csíkszentsimoni sörgyár ellen. A társaság szerint az új termék elnevezése nagyon hasonlít a csíkszeredai üzemében palackozott Ciuc premiumhoz.

Amint a Krónika erdélyi napilap idézte internetes oldalán, a felperes a tavaly piacra dobott termék előállításának és forgalmazásának betiltását, a gyártósor és az áru elkobozását, továbbá - a kártérítés reményében - egy garanciaalap létrehozását kérte. A Hargita Megyei Törvényszék azonban decemberben elutasította a Heineken keresetét. A multinacionális cég fellebbezését a Marosvásárhelyi Táblabíróság tűzte napirendjére.

A per áthelyezését kérték

A Heineken januárban a legfelsőbb bíróságon kérte a per áthelyezését, mert szerinte a marosvásárhelyi ítélőtábla nem képes biztosítani a részrehajlás-mentes ítélkezést és a méltányos pert. A felperes az "úgynevezett Székelyföldön" (a román média és politikusok által gyakran használt kifejezés, mely tagadja a Székelyföld földrajzi egység létét) tevékenykedő helyi termelőként mutatja be a kifogásolt manufaktúrát működtető céget, és annak tulajdonosát, Lénárd Andrást. A társaság szerint a székelyföldi vállalkozó a médián keresztül nyomást gyakorolt a bíróságra.

A felperes az erdélyi magyar sajtóban megjelent cikkek és az internetes oldalakon ezekhez fűzött kommentárok román fordítását is csatolta a keresetéhez. Azt állítja: a témában közölt cikkek "egységes tartalomról, valamint a Heinekennel szembeni nyilvánvaló kritikus hangvételről" árulkodnak.

A legfelsőbb bíróság január 30-án mérlegeli, hogy áthelyezze-e a pert a marosvásárhelyiről egy másik táblabíróságra. 

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

RGT PALMEO – A búza, amiben megbízhat! (x)

A búzatermesztés alapvető jelentőségű Magyarországon, egyszerre gazdasági húzónövény, élelmezési alap, vidékfejlesztési eszköz és a mezőgazdasági hagyományok része.

EZT OLVASTAD MÁR?