Berla Attila • 2026. június 16. 06:01
Az egyre gyakoribb tavaszi fagyok, a növekvő költségek és az erősödő nemzetközi verseny is komoly kihívást jelent a magyar gyümölcstermesztőknek. A termelőknek ma már szinte minden évben meg kell küzdeniük valamilyen időjárási szélsőséggel, és a piacon is egyre keményebb árverseny zajlik. Ugyanakkor a megfelelő termőhelyválasztás, a korszerű technológiák, az összefogás és a hatékonyságjavító beruházások kiutat jelenthetnek. Az Agrárszektornak Tömösváry Máté, a BALATON-KER-TÉSZ Szövetkezet elnöke beszélt a magyar gyümölcságazat legfontosabb kihívásairól, a termelők lehetőségeiről és a szövetkezeti együttműködés szerepéről.
A magyar gyümölcstermesztés az elmúlt években rendkívül nehéz időszakon ment keresztül. Tömösváry Máté szerint a klímaváltozás hatásai egyre közvetlenebbül érintik az ágazatot, hiszen a termelőknek ma már szinte minden évben valamilyen időjárási szélsőséggel kell megküzdeniük. Hozzátette, hogy a tavaszi fagyok továbbra is az egyik legnagyobb kockázatot jelentik a gyümölcsösök számára. A gazdák füstöléssel és különböző légkeveréses módszerekkel próbálnak védekezni, azonban ezek nem jelentenek teljes biztonságot.
Már nem az van, hogy öt évből egyszer jelentkezik komoly probléma, hanem gyakorlatilag majdnem minden évben. Fagy, jég, szárazság – ezekkel külön-külön és egyszerre is foglalkozni kell
- fogalmazott az Agrárszektornak Tömösváry Máté.
Az egyik leghatásosabb módszer, hogy megfelelő termőhely kiválasztásával próbálja meg a gazda mérsékelni az időjárás okozta károkat. A szakember elmondta, hogy a BALATON-KER-TÉSZ termelői közül sokan éveken keresztül alakítják birtokszerkezetüket annak érdekében, hogy magasabban fekvő, fagynak kevésbé kitett területeken gazdálkodhassanak. A Balaton közelsége bizonyos térségekben szintén kedvező mikroklímát biztosít, ami mérsékelheti a fagykárok kockázatát. A szakember szerint a jelenlegi körülmények között különösen felértékelődött az összefogás szerepe. A szövetkezeti modell ma már egészen másként működik, mint ahogyan azt sokan a múltból ismerik.
A közös piaci megjelenés mellett az egyik legnagyobb érték a folyamatos szaktanácsadás. A kollégáink egész évben járják a kerteket, így nemcsak a termelők kapnak naprakész információkat, hanem mi is pontos képet kapunk a helyzetről.
A rendszer egyik fontos eleme, hogy a tagok rendszeresen szakmai támogatást kapnak, miközben a szövetkezet a beruházásokhoz kapcsolódó támogatási lehetőségek kihasználásában is segítséget nyújt. A működési programokon keresztül évente több tízmillió forintnyi uniós és hazai támogatási forrás válik elérhetővé a tagok számára, amelyet technológiai fejlesztésekre, eszközbeszerzésekre vagy egyéb beruházásokra fordíthatnak. A tudásátadás szerepe is jelentősen felértékelődött az utóbbi időszakban. Tömösváry Máté szerint a termelők egyre nyitottabbak az új információkra és technológiákra, hiszen a sikeres gazdálkodás ma már elképzelhetetlen folyamatos szakmai fejlődés nélkül.
Aki ma Magyarországon pénzt, energiát és az életét áldozza a gyümölcstermelésre, azt meg kell becsülni, mert ez egy rendkívül nehéz pálya lett.
A munkaerőhelyzet ugyanakkor térségenként eltérően alakul. A Dunántúlon a szakember szerint valamivel kedvezőbb a helyzet, mint az ország más részein, részben a családi gazdaságok összefogásának, részben a hagyományos szedőcsapatok jelenlétének köszönhetően. Emellett a szövetkezet tagságában jelentős számban jelen vannak fiatal, modern szemléletű gazdálkodók is, akik nyitottak az innovációkra és a hatékonyabb termelési módszerekre. Ami a jövő gyümölcsfajait illeti, a szakember szerint nincs univerzális recept. A piaci trendek gyorsan változnak, miközben egy gyümölcsültetvény létesítése hosszú távú döntés, amelynek eredményei csak évek múlva jelentkeznek.
Tömösváry Máté szerint a siker kulcsa nem feltétlenül az, hogy valaki a „legjobb” fajt választja, hanem az, hogy azt hatékonyan és magas színvonalon termelje. A piaci környezet ugyanakkor egyre nagyobb kihívást jelent. Hozzátette, a magyar gyümölcsfogyasztás elmarad a kívánatostól, miközben számos nyugat-európai országban jóval nagyobb kereslet mutatkozik a friss gyümölcsök iránt.
Sajnos ki kell mondani, hogy a gyümölcs Magyarországon egyre inkább luxuscikké vált. A fogyasztás lehetne magasabb és sokkal sokrétűbb is.
A nemzetközi piacokon a magyar gyümölcs továbbra is jó hírnévnek örvend. A kedvező természeti adottságoknak köszönhetően a hazai termékek ízvilága és beltartalmi értéke sok esetben kiemelkedő. A problémát azonban egyre inkább az árverseny jelenti. A magyar termelőknek olyan országokból érkező árukkal kell versenyezniük, mint Szerbia, Moldova vagy Albánia, ahol az előállítási költségek gyakran alacsonyabbak. Emiatt még a kiváló minőség sem mindig elegendő a piaci sikerhez.
A költségek csökkentése ezért kulcsfontosságú feladattá vált. Ezért fontos több olyan fejlesztést támogatni, amely a termelés hatékonyságát javítja. A szövetkezet vezetője szerint a jövőben egyre nagyobb hangsúly kerül majd az olyan beruházásokra, amelyek nem feltétlenül a terméshozam növelését célozzák, hanem a költségek csökkentését és a hatékonyság javítását szolgálják. Ide tartoznak a megújuló energiaforrások, a munkaerőt kiváltó eszközök, az elektromos metszőollók vagy éppen a korszerű szedőplatformok is. Az elnök szerint a magyar gyümölcstermesztés jövője továbbra is a minőségi termelésben, a technológiai fejlődésben és az együttműködésben rejlik. Azok a gazdaságok maradhatnak hosszú távon versenyképesek, amelyek képesek alkalmazkodni a megváltozott klimatikus és piaci környezethez, miközben folyamatosan keresik a hatékonyság javításának lehetőségeit.