Berla Attila • 2026. szeptember 9. 16:32
A fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra.
Egyre nehezebb helyzetben vannak azok a gazdálkodók, akik egyszerre próbálnak helytállni az állattartásban és a növénytermesztésben. Az aszály már nemcsak a termés mennyiségét befolyásolja, hanem a takarmány beszerzését és árát is, miközben a megfelelő munkaerő megtalálása szinte külön kihívássá vált. Közben az is egyre nagyobb kérdés, hogy ki viszi tovább a családi gazdaságokat, hiszen a fiatalok közül sokan már nem szeretnék vállalni a mindennapos fizikai munkával járó életformát. Tóth Viktor berentei gazdálkodó szerint a következő években a növénytermesztésben mindenképpen változtatni kell, mert az egyre gyakoribb aszályos időszakok mellett a korábbi módszerekkel már nehéz lesz eredményesen gazdálkodni.
Tóth Viktor Miskolc és Kazincbarcika között, Berentén vezeti családi gazdaságukat, ahol több állatfajjal foglalkozik, emellett kisebb növénytermesztésbe és gyümölcstermesztésbe is belevágott. A gazdaságban sertések és juhok is megtalálhatók, emellett emukkal is foglalkozik. Az állomány nagysága időszakonként változik, az emukból korábban 70-80 darabja is volt, míg a sertések száma jellemzően 30-50 között alakul. A gazdaság működtetésében elsősorban saját maga vesz részt, külső munkaerőt csak minimálisan alkalmaz. Ez azonban nem feltétlenül azért van, mert ne lenne szükség a munkaerőre. A megfelelő emberek megtalálása egyre komolyabb problémát jelent a mezőgazdaságban, különösen akkor, amikor fizikailag megterhelő munkáról van szó.
A gazdaság takarmányszükségletét részben más gazdáktól vásárolt terményből fedezi. A környékbeli gazdákkal csere is működik, ami fontos lehet egy olyan időszakban, amikor az aszály miatt egyre nehezebb megfelelő mennyiségű és árú takarmányhoz jutni. A gazdálkodó szerint az idei helyzetet különösen nehézzé teszi, hogy miközben a takarmány mennyisége visszaesett, az árak ismét felfelé indultak. A szélsőséges időjárás a saját gazdaságában is érezteti a hatását. A kisebb gyümölcsösben az öntözés hiánya miatt a termés mennyisége és minősége is megsínylette a szárazságot. A gazda szerint a barackok kisebbek lettek, és összességében is jóval kevesebb termésre lehetett számítani.
A zöldségtermesztésben van lehetőség öntözésre, ezt azonban szintén csak növekvő költségek mellett lehet megoldani. A szivattyúk működtetése ugyanis energiát igényel, így az öntözés önmagában is jelentős kiadást jelenthet. Tóth Viktor szerint a gazdaságban most mindenhol érezhető a szárazság hatása, és a termelés egyre nehezebben tervezhető. Az állattartásban ugyanakkor valamivel kedvezőbbnek látja a helyzetét. Az emuk tartása esetében sem elsősorban az időjárás nyári szélsőségei jelentették a legnagyobb gondot, hanem például a téli hideg, amely a tojástermelésre is hatással volt. Az emuhús piaca közben egyre érdekesebb lehet. Tóth Viktor hat éve foglalkozik emutartással, és tapasztalatai szerint az elmúlt időszakban fokozatosan nőtt az érdeklődés a termékek iránt. Ma már több vásárlója lenne, mint amennyit ki tud szolgálni, ami egy különleges, kis mennyiségben elérhető termék esetében, mint az emukolbász kifejezetten komoly lehetőséget jelent.
Az első két évem az ingyenes kóstolóról szólt, de az emberek 70-80 százalékának ízlik és keresik az emuhúst, ami annak is köszönhető, hogy egy nagyon egészséges termékről van szó
– fogalmazott az Agrárszektornak Tóth Viktor.
A gazdálkodó szerint ebben nagy szerepe van annak is, hogy a fogyasztók egyre inkább figyelnek arra, mit vásárolnak és mit tesznek az asztalra. Saját termékeinél is fontosnak tartja, hogy adalékanyag mentesen történjen az előállítás. Elmondása szerint a vásárlók jelentős része éppen azért keresi, mert természetes összetevőkből készül. Ez a kistermelők számára is fontos lehetőséget jelenthet. Tóth Viktor szerint a közvetlen értékesítésben nem pusztán az számít, hogy milyen termék kerül a vevő elé, hanem az is, hogy az emberek megismerhessék annak eredetét és elkészítését. Ma már számos, rendezvény segít abban, hogy a vásárlók közelebb kerüljenek a termelőkhöz és hogy megismerjék a teljes műveletet.
A családi gazdaságok jövője szempontjából azonban továbbra is nagy kérdés, hogy lesz-e, aki átveszi a munkát. Tóth Viktor szerint a fiatalok közül sokan már nem igazán vonzódnak a mezőgazdasághoz, különösen az állattartáshoz, amely folyamatos jelenlétet igényel. Egy állatot nem lehet egyszerűen otthagyni hétvégére vagy ünnepnapokra, ezért sokak számára éppen ez jelentheti a legnagyobb visszatartó erőt.
A mai fiatalok körében ez a típusú kétkezi munka egyáltalán nem népszerű. Én úgy látom, hogy van olyan gazdaság, ahol működik a generációváltás, de rengeteg helyen óriási kérdést vet fel az utánpótlás megoldása.
Tóth Viktor szerint a mezőgazdaság jövőjében az egyik legnagyobb kérdés az időjárás lesz. Az egyre gyakoribb aszályos időszakok mellett ugyanis szerinte nem lehet ugyanúgy folytatni a növénytermesztést, mint korábban. Új megoldásokra és más termesztési alternatívákra lesz szükség ahhoz, hogy a gazdálkodás hosszú távon is működőképes maradjon.