Veres Virág Cintia • 2026. szeptember 14. 06:03
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival. Közben a vásárlók egyre gyorsabb, kényelmesebb, ugyanakkor jobb minőségű termékeket keresnek, a gyártóknak pedig úgy kell innoválniuk, hogy közben az árakat is elfogadható szinten tartsák. A KOMETA 99 Zrt. ügyvezető igazgatója, Giacomo Pedranzini szerint a következő évek egyik kulcskérdése éppen az lesz, hogyan lehet összeegyeztetni a jó minőséget, a megfizethetőséget és a teljes élelmiszerlánc szereplőinek méltányos részesedését. A cég közben komoly kapacitásbővítésre készül, erősítené európai jelenlétét, és olyan termékeket fejlesztene, amelyek az egészségtudatosabb és a rohanó életmódot folytató fogyasztók igényeire is választ adnak. A szakember most az Agrárszektornak elmondta, Magyarországnak nem pusztán saját piacát kellene kiszolgálnia, hanem az európai élelmiszerellátásban is meghatározó szerepet kellene vállalnia.
Agrárszektor: Milyen változásokat látnak a magyar fogyasztók vásárlási szokásaiban az elmúlt 2-3 évben? Mely trendek határozzák meg leginkább a piacot?
Giacomo Pedranzini: A fogyasztók továbbra is nagyon figyelnek az akciókra és a promóciókra, ezeknek továbbra is komoly szerepük van a vásárlási döntésekben. Emellett azonban azt látjuk, hogy az emberek egyre jobban figyelnek arra is, mit esznek. Jobban olvassák a címkéket, érdeklődnek az összetevők iránt, és keresik azokat a termékeket, amelyekről azt gondolják, hogy egészségesebbek. Ezzel együtt van egy nagyon fontos probléma: nem mindig könnyű megérteni, hogy egy termék valóban egészségesebb-e, vagy csak a reklám kommunikálja ezt róla.
Ugyanez igaz az olyan divatosabb területekre is, mint például a magasabb fehérjetartalmú vagy probiotikus termékek. A fogyasztó hallja ezeket a kifejezéseket, tudja, hogy valamilyen előnyt jelentenek, de nem mindig könnyű eldönteni, hogy mi az igazi tartalom és mi az igazi egészségügyi előny. Ezért szerintem a következő időszak egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a gyártók mennyire tudnak valódi tartalmat adni ezek mögé az állítások mögé, erről informálva egyszerűen és világosan a fogyasztót.
A másik erős trend a kényelem. Az embereknek egyre kevesebb idejük van, vagy egyszerűen másra szeretnék fordítani az idejüket, mint hogy hosszú órákat töltsenek a konyhában. Ezért a kényelmi termékek iránti igény egyértelműen növekszik. Mi már három-négy éve gyártunk például hamburgert és csevapcsicsát, amelyek még félkész termékek, de a következő lépés az, hogy egyre több olyan készterméket kínáljunk, amelyet csak meg kell melegíteni, és gyorsan elkészíthető.
Ennek nagyon pozitívak a visszajelzései. Nyáron például csináltunk egy promóciót, amelynek eredményeként több mint 50 százalékkal tudtuk növelni az eladásokat. Ez is mutatja, hogy az emberek keresik a gyors, egyszerű megoldásokat. De nagyon fontos, hogy a kényelmi termék ne csak gyors legyen, hanem finom és jó minőségű is. A technológia ebben sokat segít: ma már ipari környezetben is lehet olyan késztermékeket előállítani, amelyek ízben és minőségben is megfelelnek a fogyasztói elvárásoknak.
Melyek ma a legnagyobb kihívások a húsiparban? Inkább a költségek, a munkaerőhiány, a fogyasztói elvárások vagy más tényezők okozzák a legtöbb fejtörést?
Mindegyiknek megvan a maga súlya. A munkaerőhiánnyal mi is küzdünk, de az elmúlt években ezen részben sikerült javítanunk. Jelentősen emeltük a béreket, és ma már olyan szinten vagyunk, hogy a KOMETA bérezése versenyképes a külföldi lehetőségekkel is. Ez nagyon fontos változás. A másik nagy kihívás az automatizáció és a robotizáció. Ezekkel egyre több munkafolyamatot lehet támogatni, és a következő években ez még fontosabb lesz. Nekünk ugyanis növekedési terveink vannak, a kapacitásunkat legalább meg szeretnénk duplázni. Ez azt jelenti, hogy hosszú távon akár 1500 munkahelyet is fenn kell tudnunk tartani Kaposváron, ehhez pedig szükség lesz arra, hogy az emberi munkát a lehető legjobban egészítsük ki modern technológiával.
Nagyon fontos kérdés ugyanakkor az alapanyag és a takarmány ára is. Az aszály hatása például nem feltétlenül azonnal jelenik meg a húsiparban, hanem később. Ha drágább lesz a takarmány, drágább lesz az állat, végül pedig drágább lesz a hús is. Ha pedig a takarmány olyan drága lesz, hogy egyes termelők inkább nem tenyésztenek, az már az egész ágazat számára komoly problémát jelenthet.
A sertéspiacon ráadásul nagyon nagy az árvolatilitás. Volt olyan időszak, amikor a sertés ára nagyon magas volt, és a tenyésztők jó profitot tudtak elérni. Két-három évvel később viszont már nagyon alacsony árak jöhetnek, ami veszteséget okoz. Ezután ismét következhet egy drágulás. Az egyik legfontosabb feladatunk, hogy valamilyen módon csökkentsük ezt a nagy ingadozást az ellátási lánc teljes egészét bevonva mezőgazdasági alapanyag-termelőtől a kiskereskedőig bezárólag a HonestFood elveit követve.
Hogyan próbálnak alkalmazkodni az egészségtudatosabb fogyasztók igényeihez?
Ez egy folyamatos folyamat a KOMETA-nál. Már több mint nyolc éve, 2018 óta dolgozunk azon, hogy a termékek receptúráját egészségtudatosabb irányba vigyük. Korábban például kivettük a receptúrából a szóját, a glutént és a glutamátot, a sótartalmat is csökkentettük, és folyamatosan dolgozunk azon, hogy a tartósítószerek mennyiségét is csökkentsük. De itt nagyon óvatosnak kell lenni, mert az élelmiszer-biztonság az első. Nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy minden tartósítószert eltávolítunk, ha ezzel veszélyeztetjük a termék biztonságát. Az uniós szabályozás is egyre szigorúbb ezen a területen, és mi is folyamatosan keressük azokat a megoldásokat, amelyekkel kevesebb adalékanyag mellett is biztonságos, jó minőségű terméket tudunk készíteni.
Mennyire nyitottak a vásárlók az újdonságokra? Könnyebb vagy nehezebb ma egy innovatív terméket bevezetni, mint néhány évvel ezelőtt?
Ma nehezebb. Sokkal nagyobb a választék, sokkal több termék közül választhat a fogyasztó, ezért egy új termékkel nagyon nehéz kitűnni. Úgy gondolom, hogy átlagosan az új termékeknek csak nagyon kis része marad meg egy év után a piacon. Ez jól mutatja, milyen nehéz ma sikeres újdonságot bevezetni.
A megoldás kézenfekvő a piackutatás. Meg kell érteni, hogy mit keres a fogyasztó, mit akar, milyen igénye van. De szerintünk még jobb, ha azt is meg tudjuk érteni, milyen igénye lesz, amit ma még nem fogalmaz meg. Ez már igazi innováció. Az élelmiszeriparban ez különösen nehéz, mert nagyon hagyományos területről beszélünk. Az embereknek vannak megszokott ízei, termékei, és nem könnyű olyan újdonságot létrehozni, amely egyszerre innovatív és mégis elfogadható a fogyasztó számára.
Hogyan áll az export-import aránya? Mely országokban látják a legnagyobb növekedési lehetőséget?
A KOMETA exportál, de nagyon fontos tisztázni, mit értünk export alatt. Európán belül jelentős a jelenlétünk, Európán kívül viszont az afrikai sertéspestis miatt az elmúlt nyolc évben nagyon nehéz volt a harmadik országokba irányuló export. Ezért jelenleg elsősorban az európai piacra fókuszálunk. A fő exportpiacunk Olaszország, ezt követi Horvátország, Szlovénia, Németország és Svédország. Hosszú távon azt szeretnénk, hogy meghatározó szereplők legyünk az európai piacon.
Ma még nem vagyunk azok. Magyarországon a három legnagyobb szereplő között vagyunk, de európai szinten még kis szereplőnek számítunk. Ahhoz, hogy valaki meghatározó európai húsipari vállalat legyen, legalább két-két és fél millió sertés éves feldolgozási kapacitására, legalább 50 ezer tonna húskészítmény előállítására és 200-300 milliárd forintos nagyságrendű forgalomra van szükség. De a „meghatározó szereplő” számomra nem csak a számokról szól. A legfontosabb az lenne, hogy stratégiai beszállítóvá váljunk a legnagyobb európai kiskereskedelmi láncok számára. Ha a Lidl, Aldi, Tesco, Spar, Penny számára nemcsak Magyarországon, hanem egy egész európai régióban stratégiai partnerré tudunk válni, akkor mondhatjuk azt, hogy valóban meghatározó szereplők vagyunk. Ehhez viszont kapacitás kell. Ezért kezdtük el a beruházásokat, és ezért szeretnénk jelentősen növelni a termelési kapacitásunkat. Az importtermékek erős versenyt jelentenek a hazai gyártóknak? Miben tud egy magyar vállalat versenyelőnyt kínálni a külföldi szereplőkkel szemben?
Nagyon egyszerűen lehet meggyőzni a magyar fogyasztót: korrekt ár és nagyon jó minőség kell. A magyar termék minősége szerintem jobb, vagy sok esetben sokkal jobb, mint az importterméké. Ha az ár nem olcsó, de korrekt, akkor a magyar fogyasztó inkább a magyar terméket választja. Ugyanúgy, ahogy egy francia inkább francia, egy olasz pedig inkább olasz terméket választ, ha a saját országáról van szó.
A probléma akkor van, amikor nagyon olcsó importtermék érkezik a piacra. Sok esetben annak sem rossz a minősége, és nagyon nehéz vele versenyezni. Magyarország viszonylag kis ország, miközben Európában vannak nálunk sokkal nagyobb piacok és sokkal nagyobb kapacitással rendelkező vállalatok. Ez dömping veszélyt jelent számunkra.
Egy óriási európai üzem számára például egy bizonyos mennyiségű, akár költség alatti értékesítés Magyarországon nem feltétlenül jelent akkora problémát. Ilyenkor előfordulhat, hogy inkább eladják olcsón Magyarországon, mintsem hogy a saját piacukon maradjon felesleges áru. Ezzel egy magyar gyártónak nagyon nehéz versenyezni.
Ma már nem elég jó terméket gyártani, meg is kell nyerni a fogyasztók figyelmét. Mivel tudják megszólítani és megtartani a vásárlókat?
A marketing és a kommunikáció nagyon fontos, de számomra az a legfontosabb, hogy autentikus legyen. Legyen mögötte valódi tartalom, és arról kommunikáljunk, ami tényleg számít. Én nem vagyok különösebben híve annak, hogy minden modern marketingeszközt automatikusan használjunk, de természetesen mi is használjuk ezeket a csatornákat. A marketingnek azonban elsősorban azt kell megértenie, hogy mit akar a fogyasztó, hogyan viselkedik, és milyen terméket tudunk neki adni, amely valóban megfelel az elvárásainak.
Mennyire fontos ma az ár-érték arány a vásárlói döntésekben? Érzik azt, hogy a fogyasztók ismét többet hajlandók fizetni a magasabb minőségért?
Nagyon fontos az ár, ezt nem lehet megkerülni. De talán itt kellene egy kicsit másképp gondolkodnunk. Minőségi élelmiszert vagy minőségi ételt nem lehet csinálni úgy, hogy közben nagyon olcsó legyen. A korrekt ár természetesen lehet valamivel magasabb, akár 10-15 százalékkal is, mint a legolcsóbb terméké. De ezt a különbséget nem feltétlenül úgy kell felfogni, hogy a fogyasztónak többet kell költenie. Lehet úgy is, hogy egy kicsivel kevesebbet eszünk, de jobb minőségű terméket választunk.
Adjunk a gyermekeinknek egy kicsivel kevesebbet, de jó minőségű és finom ételt egyenek. Szerintem ez egy fontos gondolkodásmód, és erről többet kellene beszélni a fogyasztókkal is.
Ez kapcsolódik az HonestFood kezdeményezéshez is, amit azzal a céllal hoztunk létre, hogy egészségesebb, jobb minőségű, ugyanakkor elérhető árú termékek kerüljenek a fogyasztókhoz. Emellett nagyon fontosnak tartjuk azt is, hogy az élelmiszerlánc minden szereplője, az alapanyag-termelőtől a feldolgozón és a kereskedőn át egészen a fogyasztóig, méltányos részesedést kapjon az előállított értékből.
Milyen célkitűzéseik vannak a közeljövőt tekintve?
A legfontosabb célunk, hogy Kaposváron hosszú távon is legyen egy erős, fejlődő húsipari vállalat. Szeretnénk, ha a KOMETA 50 vagy akár 100 év múlva is itt lenne. Ehhez viszont folyamatosan beruházni, innoválni és fejleszteni kell. Szeretnénk megduplázni, vagy akár még tovább növelni a kapacitásunkat, új termékeket fejleszteni, új exportpiacokat találni, és erősíteni az európai jelenlétünket. Fontosnak tartom azt is, hogy Kaposváron megmaradjon az a különleges modell, amelyben a vágástól a feldolgozásig minden folyamat egy üzemben, egy tető alatt történik. Ez számunkra óriási érték. Így tudjuk garantálni az élelmiszer-biztonságot, a frissességet és a gyors feldolgozást. Friss húst, csomagolt húst, húskészítményt és kényelmi termékeket is ugyanazon rendszerben tudunk előállítani. Európában nagyon kevés olyan üzem van, ahol ennyire integráltan működik a teljes folyamat.
És én azt gondolom, hogy Magyarországnak is ez az egyik nagy lehetősége. A következő években Európában lesznek olyan országok, ahol csökken az állatállomány vagy mérséklik az állattenyésztés intenzitását. Ez lehetőség Magyarország számára. Ha itt megvan az alapanyag, az élelmiszeripari kapacitás és a megfelelő szakértelem, akkor nemcsak a magyar piacot tudjuk ellátni, hanem hozzá tudunk járulni az egész Európai Unió élelmiszer önellátottsági szintjének biztosításához.
Ezért én abban hiszek, hogy Magyarországnak erős agrár- és élelmiszeripari szektorra van szüksége. A KOMETA pedig a saját részéről ezt szeretné tovább építeni: beruházással, innovációval, új termékekkel és új exportpiacokkal. Hosszú távon nem az a cél, hogy egyszerűen több húst gyártsunk. Az a cél, hogy még jobb minőségű, megfizethető és valódi értéket képviselő élelmiszert állítsunk elő, miközben az egész élelmiszerlánc működése fenntarthatóbb és igazságosabb lesz. Legyünk optimisták, immár 32 éve élek itt és meggyőződésem, hogy Magyarország mezőgazdaság szempontjából az ígéret földje. Nekünk kell cselekednünk ennek megvalósítására.