Berla Attila • 2026. október 1. 11:59
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
Komoly kihívásokkal néz szembe az európai sertéságazat, hiszen a fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a termelőkre. A sertéshús ugyan továbbra is jelentős szereplő az európai húsfogyasztásban, a termék népszerűsége azonban gyengébb, mint a baromfié vagy a marhahúsé, miközben a fiatalabb generációk egyre több növényi alapú terméket választanak. A piacot ráadásul az elmúlt években az afrikai sertéspestis, a változó kereskedelmi folyamatok és a geopolitikai feszültségek is alakították - hangzott el a Topigs Norsvin által szervezett The 1st Central European Pork Event című sertéságazati szakmai eseményen, amin az Agrárszektor is jelen van.
Dr. Soós Mihály, a Debreceni Egyetem Marketing és Kereskedelem Intézetének egyetemi docense és intézetvezetője szerint a sertéságazat jelenleg kevésbé kedvező pozícióban van, mint a baromfi- vagy a szarvasmarhaágazat, különösen az íz és a népszerűség szempontjából. Bár az Európai Unióban az egy főre jutó sertéshús-fogyasztás 28,1 kilogramm, a fogyasztói döntések mögött sokszor kiszámíthatatlan szempontok állnak. Egyeseknek maga a hús, annak íze vagy akár a szaga nem szimpatikus, miközben az állatjólét kérdése is egyre fontosabb a vásárlók számára. A Z generáció esetében pedig már jól látható, hogy sokan közülük többségben növényi alapú termékeket választanak.
A szakember szerint a jövőben ezért különösen fontos lehet az eredet és a hamisítatlanság hangsúlyozása, valamint az, hogy a termelők megbízható minőséget tudjanak garantálni. A fogyasztók számára a hús vásárlásakor a bizalom és az eredet kérdése meghatározó lehet, ugyanakkor önmagában egy minőségi tanúsítvány nem feltétlenül elegendő. Mint elmondta, a minőségi termék címkéjét a vásárlók mindössze 16–22 százaléka ismeri fel, vagyis nagyjából minden ötödik fogyasztó. Emiatt legalább ilyen fontos, hogy maga a termék hogyan jelenik meg az üzlet polcán.
Az eredetiségre és a megbízhatóságra kell koncentrálni, a termelőknek garantálni kell a minőséget, így lehet versenyelőnyt szerezni a jövőben is
– fogalmazott Dr. Soós Mihály.
A fogyasztói döntéseket ugyanakkor nemcsak a címkék vagy a termék megjelenése alakítják. A szakember szerint az elkészítés módjára vonatkozó tudás, valamint a megszokás vezérelte viselkedés a két legfontosabb terület, amely jelentősen befolyásolja a vásárlókat. Ha ugyanis a fogyasztó nem tudja, milyen ételeket lehet elkészíteni egy adott húsból, annak felhasználása is korlátozottabb lehet. Éppen ezért szerinte azzal is lehetne változtatni a fogyasztói szokásokon, ha megmutatnák, milyen alapanyagból milyen ételek készíthetők. A fogyasztókkal való folyamatos kommunikációt a szakember kulcsfontosságúnak tartja, miközben a digitális és közösségimédia-jelenlétet is sokkal intenzívebben kellene használni.
Mint elmondta, a digitális marketingre az elmúlt évben 32 milliárd dolláros büdzsé állt rendelkezésre, ami különösen fontos csatorna lehet a fiatalabb generációk elérésére. Dr. Soós Mihály szerint ugyanakkor az egyes országokban indított kampányok önmagukban nem mindig képesek megváltoztatni a fogyasztói magatartást. Európai szinten ezért szerinte egy közös, nagyobb szabású kampányra lenne szükség, amelyben az eredetre vonatkozó átláthatóság és a fogyasztói tudatosság kerülne a középpontba.
Információ nélkül nincs bizalom, és információval akár meg is tudjuk változtatni a fogyasztók gondolkodását.
A fogyasztói oldal mellett azonban az európai sertésszektor nemzetközi versenyképessége is egyre komolyabb kérdéseket vet fel. Eva Gocsik, a Rabobank Food & Agribusiness Research globális állati fehérje kutatási vezetője arról beszélt, hogy a sertéshús világpiaci kereskedelme az elmúlt évtizedben jelentősen hullámzott. Ebben meghatározó szerepe volt az afrikai sertéspestisnek, majd 2020 után az árak fokozatosan normalizálódtak. Közben a kereskedelmi folyamatok is megváltoztak, ugyanis Európa Kína felé irányuló exportjában a belsőségek piaca nőtt, miközben a magasabb értékű sertéshús forgalma ennél kevesebb. Kína ugyanakkor továbbra is az Európai Unió legfontosabb piaca maradt.
A verseny azonban egyre erősebb, különösen Brazília oldaláról, ahol szintén jelentősen nőtt a Kína felé irányuló sertéshúsexport. Eva Gocsik szerint ezek a folyamatok várhatóan a jövőben is folytatódnak, miközben Európa továbbra is megőrzi vezető szerepét a globális piacon. Brazília ráadásul Kínával további tárgyalásokat folytatna, és a belsőségek piacán is bővítené jelenlétét, ami közvetetten az európai szereplőkre is hatással lehet. Az európai termelők egyik legnagyobb problémája ugyanakkor a költségszint. A szakember szerint Európában magas költségek mellett folyik a termelés, ráadásul ezek a költségek várhatóan tovább emelkedhetnek, így az Európai Unió és olyan versenytársak, mint Brazília vagy az Egyesült Államok között még nagyobb különbség alakulhat ki. Ebben a helyzetben az állategészségügynek is kiemelt szerepe van, hiszen a betegségek nemcsak közvetlen veszteségeket okozhatnak, hanem a kereskedelmet is korlátozhatják.
Eva Gocsik szerint Európában az elmúlt évben számos állategészségügyi problémával kellett szembenézni, miközben más kontinenseken, például Dél-Amerikában jóval kevesebb megbetegedést tapasztaltak. Az afrikai sertéspestis miatt Európában korábban is számos kereskedelmi korlátozást vezettek be, ami jól mutatja, hogy az állategészségügyi helyzet közvetlenül befolyásolhatja az ágazat piaci lehetőségeit.
Az állategészségügy létfontosságú a versenyképesség kapcsán, ezelengedhetetlen, ha alacsonyabb költségszinten szeretnénk előállítani
– hangsúlyozta.