agrarszektor.hu • 2026. február 25. 17:29
A Planet Budapest 2026 konferencián elhangzott szakértői vélemények alapján a klímaváltozás elleni küzdelemben a politikai vágyálmok és a fizikai valóság végérvényesen elszakadtak egymástól. Gelencsér András rektor szerint a másfél fokos felmelegedési cél tartása ma már lehetetlen, így a fókusz a kibocsátáscsökkentésről az alkalmazkodásra tolódik át. Ez a kényszer a hazai mezőgazdaságban a leglátványosabb. Az aszály és a szélsőséges időjárás miatt radikális technológiai váltásra, a vetésszerkezet átalakítására és intenzív öntözésfejlesztésre van szükség, mivel a hagyományos módszerekkel a termelés mára puszta hazárdírozássá vált - írta meg a Portfolio.
Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora előadásában éles kontrasztot vázolt fel a tudományos tények és a politikai kommunikáció között. Miközben a tudomány évtizedek óta kongatja a vészharangot, a politikai válaszok gyakran egy olyan "alternatív valóságban" születnek, amelyet a rektor a gyerekeknek szóló tündérmesékhez hasonlított. A fizikai tények azonban makacsok: a globális átlaghőmérséklet emelkedése már átlépte a kritikus 1,5 Celsius-fokot. Az Északi-sarkvidéken pedig a felmelegedés üteme a világátlag négyszerese.
Az energetikai átállás kapcsán a professzor rámutatott: bár a retorika a zöldítésről szól, a globális adatokban nem látszik valódi szerkezetváltás. Az emberiség nem kiváltja a fosszilis energiahordozókat, hanem az egyre növekvő igények miatt csupán "egymásra pakolja" a különböző energiaforrásokat. Ezt bizonyítja, hogy tavaly minden korábbinál több szenet égettek el világszerte. Gelencsér András kiemelte, hogy a megújuló technológiák anyagigénye - például a beton, a réz és az alumínium - óriási. A "Nap nem küld számlát" szlogen hamis biztonságérzetet ad, hiszen a Nap áramot sem küld, csak meleget, aminek átalakítása rendkívül költséges.
A nehézipar, különösen az acél-, cement- és műanyaggyártás dekarbonizációjára jelenleg nincs ipari léptékű megoldás. Ugyanígy a nagy távolságú közlekedés elektromos átállását is gátolják az akkumulátorok fizikai korlátai.
Újra kell gondolni a szántóföldi növénytermesztést
A globális folyamatok hatása a magyar agráriumban már a mindennapi gazdálkodást határozza meg. A szakemberek egyetértenek abban, hogy az aszály többé nem rendkívüli esemény, hanem az új átlag. Hadászi László, a KITE Zrt. innovációs főigazgatója szerint a csapadékeloszlás szélsőségessé válása és a megnövekedett párolgás miatt a korábbi öntözési normák elavultak. A gépeknek ma már közel kétszeres vízkijuttatási teljesítménnyel kell dolgozniuk, hogy lépést tartsanak a növények vízigényével. A talajművelésben is drasztikus a változás: a nedvességmegőrzés érdekében a hagyományos szántás visszaszorulóban van, a gazdák pedig tömegesen keresik a talajkímélő, forgatás nélküli eszközöket.
A klímaváltozás a növénytermesztés térképét is átrajzolja. Purgai Ferenc, a Talentis Agro Zrt. vezérigazgató-helyettese szerint az Alföldön az öntözés nélküli kukoricatermesztés mára fenntarthatatlanná vált. A 2022-es aszályos évben a termés jelentős része megsemmisült, így a cégcsoportnál a kukorica helyét egyre inkább a stabilabb hozamot ígérő napraforgó veszi át. Szakértői becslések szerint a rendelkezésre álló magyar szántóterületeknek mindössze az ötöde alkalmas a biztonságos kukoricatermesztésre. A többi területen alternatív növényekben, például cirokban vagy őszi vetésű fehérjenövényekben kell gondolkodni. A cél már nem a rekordtermés hajszolása, hanem a költségek optimalizálása és a termésbiztonság növelése.
Öntözés nélkül már nem lehet zöldséget-gyümölcsöt termeszteni itthon
Még kiélezettebb a helyzet a kertészeti ágazatban. Ledó Ferenc és Apáti Ferenc szakértők szerint öntözés nélkül ma már nem lehet piaci alapú kertészeti termelést folytatni; ez ugyanis nem kockázatvállalás, hanem hazárdírozás. A gyümölcstermesztésben a jövő a szuperintenzív ültetvényeké, amelyek egyszerre rendelkeznek öntözéssel, fagyvédelemmel és jéghálóval. Ez azonban brutális tőkeigényt jelent: egy hektár korszerű almaültetvény létesítése elérheti a 25 millió forintot is.
E beruházások nélkül azonban a termelő teljesen kiszolgáltatott az időjárásnak. Elég egyetlen tavaszi fagy vagy jégverés, hogy a teljes éves munka kárba vesszen.
A zöldségtermesztésben a zárt terek és fóliasátrak jelenthetnek menedéket, de a klímaváltozás itt is új kihívásokat hoz. Nagypéter Sándor, a Délalföldi Kertészek Szövetkezetének elnöke hangsúlyozta: a modern fóliaházakban elengedhetetlen a hatékony szellőztetés, az árnyékolás és a párásítás. Ezek nélkül a hőhullámok alatt a növények nem tudnak regenerálódni. A kockázatok kezelésére a biztosítási rendszerek is átalakulnak, bár a tavaszi fagyok gyakorisága miatt a biztosítók egyre nehezebben vállalják a fedezetet. A szakemberek konklúziója egyértelmű: a jövő mezőgazdaságában csak az maradhat talpon, aki rendszerben gondolkodik, és képes a legkorszerűbb technológiával, valamint tudatos vízgazdálkodással alkalmazkodni a megváltozott éghajlati realitásokhoz.