agrarszektor.hu • 2026. május 26. 12:02
Az aranyszínű sárgaság egyre súlyosabb fenyegetést jelent a magyarországi szőlőültetvényekre, hiszen a fertőzés jelentős terméskiesést okozhat, súlyos esetben pedig akár teljes ültetvények pusztulásához is vezethet. A betegséget terjesztő amerikai szőlőkabóca kedvezőbb feltételeket talál a gyakoribb hőhullámok és aszályos időszakok miatt, így a védekezés egyre nagyobb kihívást jelent a termelők számára. A NAK Fenntartható szőlő- és borágazati szakmai konferenciáján, Budapesten elhangzottak szerint a betegséget teljesen kiírtani már nem lehet, csak visszaszorítani. A fertőzött tőkék gyors eltávolítása, a szigorú növényvédelmi intézkedések, valamint az ellenőrzött szaporítóanyag használata ezért kulcsfontosságúvá vált.
Dr. Bartholy Judit, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Meteorológiai Tanszékének egyetemi tanára előadásában hangsúlyozta, hogy az aszály rendkívül súlyosan érinti Magyarországot, mivel a havi csapadékmennyiségek jelentősen elmaradnak az optimálistól. Kiemelte, hogy az üvegházhatású gázok felmelegítő hatása már közel kétszáz éve ismert, ennek ellenére a társadalom hosszú időn keresztül nem fordított kellő figyelmet a következményekre.
Kitért továbbá arra is, hogy a kialakult helyzet egyértelműen emberi tevékenység következménye. A természetes üvegházhatás ugyan nélkülözhetetlen a Föld élhető klímájának fenntartásához, a problémát azonban a légkörbe kerülő többlet üvegházhatású gázok jelentik, amelyek kibocsátásához számos esetben a mezőgazdasági termelés is hozzájárul. Ezeknek a kibocsátásoknak a csökkentése elengedhetetlen. A hőhullámokra és a hőingadozásokra pedig egyre gyakrabban kell készülnünk a jövőben. Mindez pedig egyre nagyobb teret adhat a károsítóknak is. Erről Molnár Ákos, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa Szőlészeti Szekciójának elnöke beszélt. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben csak a súlyos veszteségek ébresztik rá az ágazat szereplőit a probléma valódi jelentőségére.
Az aranyszínű sárgasággal kapcsolatban kiemelte, hogy a betegséget teljesen megszüntetni már nem lehet, csak visszaszorítani, mivel a kórokozó tartósan jelen marad a hazai szőlőtermesztésben. Az aranyszínű sárgaság a szőlő egyik legveszélyesebb betegsége, amely jelentős terméskiesést és akár a tőkék pusztulását is okozhatja. A fertőzés következtében a terméshozam 20-50%-kal csökkenhet, miközben a beteg növények száma rövid idő alatt drasztikusan növekedhet. Bár a fitoplazma az emberi egészségre nem jelent veszélyt, gazdasági hatása rendkívül súlyos, ezért az Európai Unió karantén károsítói között szerepel. A fertőzött tőkék fejlődése visszamarad, a hajtások gyengék maradnak, a levelek sodródnak, sárgulnak vagy vörösödnek, később pedig elszáradnak.
A vesszők nem fásodnak megfelelően, a bogyók zsugorodnak és minőségük romlik. A tünetek több más fitoplazmás betegséghez hasonlíthatnak, ezért biztos azonosításukhoz laboratóriumi vizsgálatok szükségesek. A kórokozó önállóan nem képes terjedni, legfontosabb terjesztője az amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus). A rovar a fertőzött növényből szívogatás közben veszi fel a fitoplazmát, majd továbbadja azt az egészséges tőkéknek. A betegség új területekre elsősorban fertőzött szaporítóanyag révén kerülhet be. Ahol nem védekeznek megfelelően a kabócák ellen, ott az ültetvények akár 80-100%-a is megfertőződhet, és a fogékony fajták néhány év alatt teljesen kipusztulhatnak.
A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében a hatóság országos felderítési és megfigyelési rendszert működtet, figyelemmel követi a kabócák jelenlétét, valamint kötelező növényvédelmi intézkedéseket ír elő a fertőzött térségekben. A fertőzött és tünetes tőkéket meg kell semmisíteni, a környező területeken pedig fokozott ellenőrzést és rendszeres védekezést rendelnek el. A termelők számára ezért kiemelten fontos az ellenőrzött szaporítóanyag használata, a tél végi nyesedék megsemmisítése és a kabócák elleni rendszeres rovarölő szeres kezelés.
Molnár Ákos, mint mondta, a szakma egy ötpilléres akciótervet dolgozott ki az aranyszínű sárgaság visszaszorítása érdekében, amelynek alapjai az intenzív felderítés, az integrált növényvédelmi intézkedések alkalmazása, a szaporítóanyagok szigorú ellenőrzése, a fertőzött tőkék gyors eltávolítása, valamint a nem művelt ültetvények felszámolása. Útóbbi esetben jogszabályi változás is lesz: a teljes ültetvény felszámolására vonatkozó fertőzöttségi küszöbérték 30%-ról 20%-ra csökken.
A helyzet súlyosságát az is jól jelzi, hogy korábban a kormány 3,8 milliárd forintot különített el az aranyszínű sárgaság elleni védekezésre, amely jelenleg a legnagyobb veszélyt jelenti a hazai borászat számára. Erről itt írtunk részletesebben:
Molnár Ákos pedig bízik abban, hogy ez az összeg nemcsak megmarad, hanem esetleg tovább is növelnék. mindez kulcsfontosságú lenne, hogy eredményesen fel tudjanak lépni a termelők a betegség ellen.
Ha nem sikerül megállítani a terjedést, akkor néhány év alatt a teljes magyar borágazat veszélybe kerülhet.