Már a második legnépszerűbb szőlész-borász képző intézmény az országban a Tokaj-Hegyalja Egyetem.
Idén korábban kell adatot szolgáltatniuk a szőlő- és bortermelőknek Magyarországon.
Tovább csökkennek a szőlő- és bortermelők adminisztrációs terhei Magyarországon.
Egyre komolyabb fenyegetést jelent az aranyszínű sárgaság, amely alattomosan, sokszor észrevétlenül terjed, és több borvidéket sújt Magyarországon.
Ezen öt szakember közül fogja valaki megkapni 2025-ben a Borászok Borásza díjat.
Az egyablakos ügyintézés a HNT által felügyelt informatikai rendszeren keresztül, a hegybírók közreműködésével valósul meg.
A hatékonyságnövelés és az ágazat szereplőinek együttműködése is felértékelődik a jövőben a borászati ágazatban.
A technológia és a fiatalítás ebben az ágazatban is fontos.
Az adatalapú munka versenyképességi tényező a magyar agráriumban.
Megújuló támogatási és szabályozási környezet segíti a hazai borászatot.
Alapítványi tulajdonban folytatja munkáját a Grand Tokaj Zrt.
Jelentős többletforrások kerültek átcsoportosításra az ágazat javára.
Komoly célokat határoz meg a program.
Több területen erősíthetik a magyar agrárérdekeket Georgiában.
Sokak kedvencei kerültek most veszélybe.
A töppesztéssel készülő szalmaborokkal kivédhetőek a klímaváltozás hatásai.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
