agrarszektor.hu • 2026. július 23. 11:26
Megjelentek az első dunavirág kérészek, így a következő hetekben remélhetőleg újra százezres, akár milliós tömegben figyelhetjük meg nászrepülésüket a Dunán és mellékfolyói mentén. A jelenség nemcsak a folyók állapotáról árul el sokat, hanem arról is, hogyan hat a természetre az ember által kialakított mesterséges környezet. A dunavirágok több évtized utáni visszatéréséről, a fényszennyezés okozta tömeges pusztulásukról és az idén várható rajzásokról beszélgetünk az Alapvetés podcast mai műsorában, ahol vendégünk Kriska György, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, az ELTE Természettudományi Kar egyetemi docense.
A dunavirág kérészek 2012-ben jelentek meg újra milliós tömegben a Duna magyarországi szakaszán, előtte hosszú évtizedekig nem lehetett találkozni velük. Visszatérésük egyfelől örömteli hír volt, másrészt viszont kiderült, hogy érinti őket egy komoly természetvédelmi probléma: a kivilágított hidak, partmenti lámpák nagy tömegben eltérítik őket, ahol először egyfajta örvénylő mozgásba kezdenek, végül pedig végkimerülésben az aszfaltra hullanak és ott száradnak ki, pusztulnak el petecsomóikkal együtt.
De vajon mit árul el mindez a magyar vizes élőhelyek állapotáról? Miért fontosak ezek a különleges rovarok az ivóvízbázis védelme és a vízi táplálékláncok szempontjából? És hogyan érhetjük el, hogy hosszú távon a hazai élővilág részei maradjanak? Az Alapvetés podcast eheti adásában ezekre a kérdésekre kerestük a választ.