Az árvíz és az aszály elleni védekezéshez megfelelő infrastruktúra szükséges hazánkban.
Már a magyar tavakban, folyókban és talajvízben is kimutatták a sokat vitatott vegyszert.
Kisebb árhullám vonul le a Tiszán a nagy adag csapadék miatt, ami az elmúlt napokban érkezett.
Komoly ökológiai problémát jelent Győr-Moson-Sopron vármegye természetes vizeiben egy idegenhonos hal elszaporodása.
Be kell néznünk a föld alá is, hogy megtaláljuk a megoldást az aszályok és árvizek problémájára.
A közelmúltban levonuló dunai árhullám után felerősödött a társadalmi igény a vízmegtartás iránt.
Sokak szerint a Duna medrében elszáguldó hatalmas vízmennyiség jelent megoldást az aszállyal küzdő gazdálkodók számára, a helyzet azonban jóval összetettebb.
Bő három évtizede nem volt olyan alacsony a világ folyóinak vízállása, mint tavaly.
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban egyre nagyobb árvizek lesznek a jövőben.
Megdöbbentő, mivel került Magyarország a világ élvonalába, ezt korábban nem gondoltuk volna.
A hatóságok azonosították a Kapos-folyón és a Sió-csatornán észlelt halpusztulások okát.
Az extrém árhullámok mellett más veszélyforrásokat is rejtenek a folyók, amire fel kell készülni.
800 centiméter felett van a Duna vízállása Budapestnél, de a tetőzés még csak holnap várható.
A durva árvíz a nyári aszály emlékét is elmossa – döbbenetes mennyiségű víz folyik át az országon.
Napokon belül nagy árhullám alakulhat ki a Dunán és a nyugat-magyarországi folyókon.
A Paraguay folyó alacsony vízszintje akadályozza a gabonaszállítást Dél-Amerikában
A rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) igazi hungarikum és kiemelt figyelmet érdemel.
Vízvizsgálatot tartottak a PET Kupán: biszfenol-A-t és mikroműanyagokat találtak a Bodrogban.
Amurgébet és márványrákot is találtak a Magyar Haltani Társaság szakemberei a Rákos-patak vízrendszerében.
A forróságban tavaink vize is egyre melegebb, a Velencei-tó hőmérséklete Agárdnál már a 30 fokot közelíti.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.