Káros lehet a karácsonyi kivilágítás? Jó ha tudsz róla, mit okozhat

Káros lehet a karácsonyi kivilágítás? Jó ha tudsz róla, mit okozhat

agrarszektor.hu
Az ünnepi díszkivilágítás környezeti hatásai kevéssé kutatott területnek számítanak, pedig a téli fényáradat is jelentős fényszennyezést okozhat. Műholdas megfigyelések igazolják, hogy a keresztény országokban december-január környékén tetőzik a mesterséges fény mennyisége, ami az élővilágra és az emberi egészségre egyaránt hatással lehet.  

Kistermelők, ökotermelők és fiatal gazdák, FIGYELEM!

Ön is kistermelő? Vagy csak nem rég kezdett el gazdálkodni? Vagy Ön az ökológiai termelés* nyilvántartott szereplője? Most 69.900 Ft + áfa összegért vehet részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén, a Portfolio Agrárszektor 2026 konferencián Siófokon, december 2-3 között.

Kérjük, töltse ki az alábbi űrlapot, a Portfolio szakmai csapata pedig elbírálja igényét a kedvezményes jegy beváltása érdekében.Ha kitöltötte az adatlapot, mentse le és emailben küldje el a gazdalkodoikedvezmeny@portfolio.hu címre.

A karácsonyi időszakban fényárban úsznak a települések, a kivilágított épületek és ünnepi dekorációk látványos hangulatot teremtenek. A ragyogás ökológiai következményeivel azonban ritkán foglalkozunk, pedig a mesterséges fények a téli természetre is hatással lehetnek - írta a Pénzcentrum.

A téli fényszennyezés eléggé elhanyagolt téma, nem csak mi nem találkoztunk vele, de a szakirodalom is viszonylag keveset foglalkozik vele. Ennek egyik oka, hogy az évnek ebben az időszakában az élővilág nagy része pihen vagy jóval kevésbé aktív. Télen nincsenek annyira látványos rovarrajzások, és a madárvonulások többsége is lezajlott, vagy nem éjszakába nyúlik. Bár a darvak és a vadlibák ebben az időszakban is vonulnak, nem tudunk róla, hogy a kivilágított városok fényei számukra különösebb veszélyt jelentenének. Ez különösen érdekes annak fényében, hogy a nyári időszakban számos kutatás bizonyította: egy-egy erősen megvilágított épület komoly problémát okozhat a madaraknak, eltérítheti őket a tájékozódásban, szélsőséges esetben pedig akár neki is ütközhetnek a kivilágított objektumoknak.

- nyilatkozta Farkas Alexandra, az Agrárszektor szakértő újságírója.

A téli időszakban kevés rovarfaj aktív, szemben a nyári hónapokkal, amikor például a dunavirág kérészek vagy a balatoni árvaszúnyogok tömeges eltérítése jól dokumentált jelenség. A télen aktív rovarfajok - mint a téliaraszolók vagy a nyárfapohók - jellemzően sötét erdőkben mozognak, ahol nem találkoznak karácsonyi díszvilágítással. Egy 2023-as kutatás műholdas megfigyelések alapján kimutatta, hogy a keresztény országokban december-január környékén a legerősebb a fényszennyezés, elsősorban a karácsonyi díszvilágítás miatt. Más kultúrákban más ünnepekhez kapcsolódóan - például a ramadán vagy a kínai újév idején - tetőzik a mesterséges fény mennyisége. A szakértő szerint a decemberi-januári fényár hormonális változásokat indíthat be a madaraknál, amelyek a tavaszi szaporodási időszakra készülnek.

A mesterséges fény miatt a szervezetük túl korán érzékeli a költési szezon közeledtét, így a madarak hamarabb kezdenek párzani, fészket építeni vagy tojást rakni. Ha a fiókák egy-két héttel korábban kelnek ki annál, minthogy a rovarok vagy más táplálékforrások megjelennének, az az életesélyüket jelentősen csökkentheti.

A világítástechnológia fejlődése is hozzájárul a probléma súlyosbodásához. A modern LED-ek széles spektrumon világítanak, fényük a napfényhez hasonló, ezért jóval több állatfaj érzékelheti zavarónak, mint a régi, sárga fényű nátriumlámpákat. Ennek következtében a fényszennyezett területek mérete világszerte évente akár 5-10 százalékkal is növekedhet. A fényszennyezés hatása rendkívül szerteágazó. A tengerpartokon a kivilágított szállodasorok eltéríthetik a frissen kikelt teknősöket, a madarak esetében a kivilágított épületek tévútra vezethetik a vonuló fajokat. Magyar kutatások szerint világos tornyokban kevesebb bagolyfióka kel ki, mint a sötét, zavartalan helyeken. Az éjszakai erős fények az emberekre is negatív hatással vannak.

Az esti mesterséges fény - különösen a LED-es eszközök erős kék spektruma - akadályozza a melatonin hormon termelődését, amely az alvási ciklus szabályozásáért felel

- hangsúlyozta Farkas Alexandra.

A szakember szerint a legkímélőbb megoldás, ha a fényeket nem hagyjuk egész éjszaka működni, hanem időzítővel késő esti órákban - például 23 és 5 óra között - lekapcsoltatjuk. Emellett a lefelé irányított, felülről fedett lámpák jelentősen csökkentenék a fényszennyezést, és a csillagos égbolt láthatóságát is javítanák. Bár hazánkban a téli ünnepi világítás általában nem okoz komoly ökológiai zavart, a világ más részein - ahol a karácsonyi időszak nyárra esik, például Ausztráliában vagy Hawaii-on - sokkal több állat aktív, így ott a fények élővilágra gyakorolt hatása jóval erőteljesebb lehet. Összességében a túlzásba vitt kültéri világítás nemcsak energiapazarló, de káros hatással lehet az éjszakai életmódot folytató állatokra és a pihenni vágyó emberekre egyaránt. Tudatosabb használattal egyszerre tehetünk a természetért, az élővilágért és saját komfortunkért is.

Címlapkép forrása: Getty Images
Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM