A gyerekekre is veszélyes anyag kerülhet a tejbe: erre jobb lesz odafigyelni

agrarszektor.hu
Az éghajlat változásával egyre komolyabban számolni kell a mikroszkopikus gombák által termelt méreganyagokkal, azaz a mikotoxinokkal. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tudományos szaklapban megjelent friss hazai kutatás eredménye alapján különös figyelmet kell fordítani a tejre, amelyben a mikotoxinok a felmérések szerint gyakran határérték felett is előfordulnak, ezzel elsősorban a legfiatalabb korosztályt veszélyeztetve.

Agrárszektor 2022 konferencia

Közeleg az év nagy agráreseménye, a jubileumi Agrárszektor Konferencia 

Tizedik alkalommal rendezi meg az idén a Portfolio Csoport kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseménynek számít a hazai agráriumban. A november 30-december 1-jei jubileumi eseménynek a siófoki Hotel Azúr szálloda és konferenciaközpont ad otthont. A konferencia valamennyi olyan fontos agrártémával foglalkozik, amely hosszú távon is döntő hatást gyakorolhat az agrárgazdasági szereplők tevékenységeire. A rendezvény az agrárium valamennyi résztvevőjének – a mezőgazdasági termelőknek, az élelmiszerfeldolgozóknak, a gazdálkodókat kiszolgáló szolgáltatóknak és a kereskedőknek – hasznos és naprakész információkat nyújthat, akik az államigazgatási, a vállalati-üzleti és az érdekképviseleti szféra csúcsvezetőtől hallhatnak színvonalas szakmai előadásokat és kerekasztal-beszélgetéseket. Ne mulassza el, és jöjjön el a Portfolio Csoport siófoki Agrárszektor Konferenciájára november 30-december 1. között! 

Az élelmiszerek mikotoxin-szennyezettsége a takarmányok mikroszkopikus gombái által termelt méreganyagok egyik bomlásterméke, a genotoxikus és rákkeltő aflatoxin M1 (AFM1) megjelenik a tejben, a májban, valamint a tojásban is - olvasható a Kerekes Kata (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, Rendszerszervezési és Felügyeleti Igazgatóság), Csorba Szilveszter (Állatorvostudományi Egyetem, Digitális Élelmiszerlánc Oktatási, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Intézet) és Ambrus Árpád (Debreceni Egyetem, Táplálkozás- és Élelmiszertudományi Doktori Iskola) által jegyzett tudományos cikkben, a NÉBIH szakmai támogatásával a WESSLING Tudásközpont által szerkesztett és kiadott, 2021-től mindenki számára teljesen ingyenesen és online letölthető módon megjelenő Élelmiszervizsgálati Közlemények című tudományos szaklap legfrissebb számában.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kutatók megjegyzik: a legjelentősebb élelmiszerbiztonsági kockázatot a fenti élelmiszerek közül a tej AFM1-szennyezése jelenti. Az eredmények alapján a három évnél fiatalabb gyermekek kitettsége egyértelműen egészségügyi kockázatot jelent, de még a 3-6 éves korcsoport expozíciója is határeset. Az idősebb korcsoportok kitettsége a növekvő testtömeg következtében közvetlen egészségügyi kockázatot ugyan nem jelent, a rákkeltő vegyületeket azonban minden korcsoportban a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani.

Parányi gombák - egyre nagyobb probléma

A mikotoxintermelő gombák egy csoportja elsősorban a globális felmelegedés következtében terjednek Európában, így Magyarországon is, ami az általuk termelt toxinok okozta élelmiszer- és takarmányszennyezettségi szintek növekedése által is megmutatkozik. Méreganyagaik egyre komolyabb egészségügyi problémát és gazdasági kárt okoznak. Az aflatoxinok nyers mezőgazdasági termékekben (elsősorban földimogyoró, kukorica, rizs, diófélék, füge, fűszerek, szárított gyümölcsök) és a takarmányokban fordulnak elő, így kerülnek be az élelmiszerláncba. A kísérletek során számos állatfajban (halak, kacsák, egerek, patkányok, majmok) rendkívül erős karcinogén, vese- és májkárosító, genotoxikus, fejlődési rendellenességet okoztak, csökkentették a szaporodási képességet, gyengítették az immunrendszert, károsították az idegrendszert. Az AFB1 (aflatoxin B1) nagy mennyiségben - mind emberek, mind állatok esetében - gyors lefolyású, akut mérgezést is okozhat, amely során a kialakuló súlyos májelégtelenség akár halálhoz is vezethet, ennek humán kockázata azonban a fejlett országokban elhanyagolható.

EZ IS ÉRDEKELHET

A kutatás eredményei

A kutatók a számításokat két, 10 év különbséggel készült országos, reprezentatív élelmiszerfogyasztási felmérés adataival végezték, részben a NÉBIH 2011-2020 közötti országos monitoringfelmérésére támaszkodva. A mérések zömét tejtermelő gazdaságok és magántermelők termékéből, kis arányban pedig boltokban kapható elegytejből vett mintákból végezték. A minták 40%-a tartalmazott mérhető mennyiségű AFM1-et (aflatoxin M1), és az átlaghoz viszonyítva nagyon magas szennyezettségű tételek is előfordultak (a jogszabályban eltűrhető maximális szintet 10-15-ször meghaladó szennyezettségű tejek is forgalomba kerülnek). Ami különösen aggasztó, hogy a vizsgált korcsoportokban az 1-3 éves gyermekek kitettsége a legmagasabb, az aflatoxinok toxicitása elsődlegesen ugyanis a fejlődő szervezeteknél jelent egészségügyi kockázatot.

Mit lehet tenni a mikotoxinok ellen?

A fogyasztónak mindenképpen ügyelnie kell az élelmiszereink minőségére, a felbontott csomagolású termékek tárolási körülményeire. A dohos szagú, penésznyomokat mutató termékeket fogyasztani még főzés, sütés után sem szabad. A mikotoxinok kevésbé hőérzékenyek, ezért hőkezeléssel járó eljárások közül a hagyományos főzésnek és a sütésnek csekély hatása van a mikotoxin szennyezettségre, csak a magasabb hőmérsékleti tartományban végzett, esetleg száraz hőt is alkalmazó konyhatechnikai módszerek lehetnek hatékonyak. Az Élelmiszervizsgálati Közlemények tanulmányában a kutatók kifejtik: az élelmiszerek feldolgozása során bizonyos lépések ugyan csökkenthetik a koncentrációt, ám a mai napig nincs olyan rutinszerűen és ipari szinten, nagy tételben alkalmazott eljárás, amellyel megbízhatóan és kellő hatékonysággallehet eliminálni az élelmiszerek aflatoxin-tartalmát, ezért a hangsúly továbbra is a szennyeződés megelőzésén van. 

EZ IS ÉRDEKELHET

Kiemelkedően fontos a megelőzés szerepe az élelmiszerlánc legelső pontjain: a takarmányok szennyezettségének csökkentése betakarítás előtt és után biotechnikai módszerekkel, valamint toxinkötők alkalmazásával. Mindemellett elengedhetetlen a takarmány-készítmények aflatoxin tartalmának ellenőrzése, ahogy a tejszállítmányok megfelelősége a tejtermelő tehenészeti telepek és a tejtermelő üzemek szintjén is ellenőrizhető. A szerzők elsősorban a csecsemők és kisgyerekek, de a teljes lakosság egészségvédelme érdekében a tej üzemi ellenőrzésének rendeleti módosítását javasolják: a tejgazdaságok önellenőrzésénél a jelzési küszöböt a 20 ng/kg-os értékre beállítani a jelenlegi 50 ng/kg helyett, a AFM1 határérték feletti szennyezettsége esetén a tejüzem köteles lenne értesíteni a tejtermelő gazdaságot valamint a NÉBIH-et, és a továbbiakban a gazdaságból beszállított tej szennyezettségének napi ellenőrzésével figyelemmel kísérni a szennyezés csökkentésére tett tejgazdasági intézkedés hatékonyságát.

Címlapkép: Getty Images
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Agility+Alliance csomagajánlat (x)

Őszi kalászosok őszi gyomirtása – nézze meg a saját szemével, hogy mi a szakemberek véleménye, mit mutatnak a tavaszi eredmények.

KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubileumi, 10. Agrárszektor konferenciánkat rendezzük meg idén!
Budapest Economic Forum 2022
Jön a Portfolio legjelentősebb makrogazdasági konferenciája,
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Átfogó kép a hazai gazdasági helyzetről - ingyenes gazdasági fórum a helyi vállalatoknak.
Sustainable World 2022
A Portfolio jövő vállalatainak szóló konferenciája - fenntarthatóság, ESG, zöld pénzügyek,
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2022. október 1. 09:34