agrarszektor.hu • 2026. augusztus 3. 14:31
A Duna vízhozama a megszokott értéknek mindössze az egyharmadát éri el, Komárom alatt pedig szinte mindenhol megdőlt a valaha mért legalacsonyabb vízállás rekordja. Bár vasárnap néhol hullott némi csapadék, ez érdemben nem javított a folyó rendkívül alacsony vízszintjén. Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője az InfoRádióban elmondta, hogy a következő napokban nem várható érdemi esőzés a Duna vízgyűjtő területein, egyúttal cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint Ausztria és Szlovákia szándékosan tartaná vissza a vizet.
A folyó hazai szakasza szempontjából elsősorban a felső vízgyűjtők, így az Enns, a Traun és az Inn, valamint a Duna felső szakaszának vízgyűjtője a meghatározóak. Siklós Gabriella kiemelte, hogy ezeken a területeken tartós és jelentősebb mennyiségű csapadékra lenne szükség. A rendkívül kiszáradt talaj ugyanis a zivatarokból származó hirtelen csapadékot pillanatok alatt elnyeli, így folyamatos, áztató esőre van szükség ahhoz, hogy mérhető vízszintemelkedés induljon meg - írta az Infostart.
A szóvivő tájékoztatása szerint a következő napokban még nem várható érdemi esőzés a vízgyűjtőkön. A hét második felében, a hétvége közeledtével ugyan körvonalazódik egy rövidebb, csapadékosabb időszak az Inn, a Traun és az Enns folyók mentén, a vízügyi előrejelzések pedig számolnak is ezzel a várható mennyiséggel, a szakember figyelmeztetett, hogy ezt csak akkor lehet készpénznek venni, ha a csapadék valóban meg is érkezik. Eközben a Duna magyarországi szakaszán, Komárom alatt valamennyi mérőállomáson megdőlt a korábbi rekord, és folyamatosan új negatív csúcsok születnek.
Siklós Gabriella határozottan cáfolta azokat az interneten terjedő pletykákat, melyek szerint Ausztria és Szlovákia szándékosan tartaná vissza a vizet. Kifejtette, hogy a szomszédos országok duzzasztóművei nem fognak fel többletvizet a jelenlegi vízhozamból. A vízlépcsőknél a korábbi, csapadékosabb időszakokban betározott készletekkel gazdálkodnak, a Duna jelenlegi, rendkívül alacsony természetes vízhozamát pedig átfolyó üzemmódban továbbengedik. Bár a szlovák és osztrák szakaszon látványosan magasabb a vízszint, ez csupán a korábbi tartalékoknak köszönhető, a frissen érkező – a sokéves augusztusi átlag mindössze harmadát kitevő – vízmennyiség akadálytalanul átfolyik a rendszeren.
A helyzet súlyosságát érzékeltetve a szakértő elmondta, hogy míg az elmúlt harminc évben a Duna budapesti átlagos vízhozama másodpercenként 2100 köbméter volt, addig ez az érték jelenleg tartósan 700–720 köbméterre csökkent. A szomszédos országokban készült fotókon látható magasabb vízszint pusztán a vízerőművek tározóinak köszönhető, ám az oda érkező csekély vízmennyiséget hiánytalanul továbbítják Magyarország felé. Bár szakmai szempontból összetett kérdés, hogy a vízlépcsők és duzzasztók mennyiben segíthetnek aszály idején a vízszint megtartásában, a vízügyi szolgálat jelenleg elsősorban arra törekszik, hogy az előrejelzések alapján pontos képet adjon a várható folyamatokról. Ahogy a szóvivő jelezte, a vízállás érdemi módosulása leghamarabb a hétvégén válhat láthatóvá. A cikk alapjául szolgáló InfoRádió-interjút Kántor Viola készítette.