agrarszektor.hu • 2026. október 3. 16:33
Magyarországon is vannak lehetőségek a kaszkád hőhasznosításban és kút-újrahasznosításban.
A felső-ausztriai Geinberg geotermikus rendszere kiváló példája annak, miként alakíthatók át a meddő szénhidrogénkutak a fenntartható energiatermelés szolgálatába. A kitermelés és a visszasajtolás egységére, valamint a hő lépcsőzetes (kaszkád) hasznosítására épülő modell fontos tanulságokkal szolgál a hazai geotermikus beruházások hatékonyságának növeléséhez - számolt be a NAK.
A településen működő rendszer története egy sikertelen olajkutatással kezdődött, amely szénhidrogén helyett magas hőmérsékletű termálvizet tárt fel. A kutat geotermikus célra alakították át, ám a tartós kitermelés hatására a vízadó réteg nyomása, ezzel együtt pedig a kút vízhozama is jelentősen lecsökkent. A fenntartható működés érdekében 1998-ban egy új termelőkutat fúrtak, az eredetit pedig visszasajtoló kúttá alakították át. A döntés rendkívül sikeresnek bizonyult, a visszasajtolás révén ugyanis a rétegnyomás néhány éven belül szinte teljesen helyreállt.
A geinbergi modell különlegessége és gazdaságosságának kulcsa a termálvíz lépcsőzetes, úgynevezett kaszkádhasznosításában rejlik. A kinyert energiát nem egyetlen fogyasztó használja fel, hanem az eltérő hőigényű szereplőket egymás után, sorba kapcsolják. A legforróbb vízzel a legmagasabb hőmérsékletet igénylő tejipari üzemet és a helyi távhőrendszert látják el. A már némileg lehűlt közeg a gyógyfürdő és a szállodák fűtését biztosítja, majd a mezőgazdasági üvegházakba áramlik, végül a maradék hőt balneológiai célokra hasznosítják. A visszasajtoló ágba kerülő víz hőmérséklete így mindössze 30 Celsius-fokra csökken, ami a kinyert hőenergia maximális kihasználását jelenti.
Ez a rendszer több szempontból is iránymutató a hazai fejlesztések számára. A legfőbb tanulság, hogy a felhagyott vagy meddő szénhidrogénkutak megmenthetők, és a megfelelő műszaki, valamint földtani állapotfelmérést követően akár visszasajtoló kútként is kulcsszerephez juthatnak. Ezzel jelentős fúrási költségek takaríthatók meg.
Szintén azonnal átvehető jó gyakorlat a térségi hőigények okos összehangolása. Egy geotermikus projekt jövedelmezőségét drasztikusan javítja, ha az ipari vagy távhőfelhasználókat alacsonyabb hőmérsékletet igénylő mezőgazdasági vagy turisztikai szereplők követik a hasznosítási láncban. Az osztrák példa arra is rávilágít, hogy a kitermelést és a visszasajtolást már a tervezés kezdetétől egységes rendszerként kell kezelni, míg a nyomás és a hőmérséklet folyamatos nyomon követése elengedhetetlen a hosszú távú fenntarthatósághoz. Bár a konkrét műszaki megoldások a helyi földtani adottságok eltérései miatt nem alkalmazhatók egy az egyben, a geinbergi modell mögött álló komplex, hatékonyságra törekvő fejlesztési szemlélet teljes mértékben átültethető a hazai energiagazdálkodásba.