
Megszólalt a Kométa-vezér: lerántotta a leplet a magyar húsipar problémájáról
A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
A citromot Indiában fedezték fel, de ma már Európa déli részein, Ausztráliában valamint Kaliforniában és Floridában is termesztik. A 3-5 méteres fa gyümölcse egész évben terem.
A citrom jellemzői és felhasználása
Kistermetű, egész évben termő fa. Ágai tövisesek, fehér virágai illatosak. Narancstermése gerezdekből áll, a világos sárgászöld, rostos, lédús gyümölcshúsban a termés közepéhez közel ülnek a hosszúkás, nagyjából 1 centiméter hosszú, egyik végükön kihegyesedő magvak. A perzsák már az időszámításunk kezdete előtt is termesztettek citromot. Arab kereskedők hozták be Európába, ahol csak nyolcszáz éve honosodott meg. Ma is fogyasztott fajtáit a XVI–XVII. század óta ismerik. Hosszú pályafutása során alkalmazták a mérgezés ellenszereként, hatásosnak vélték kígyómarás ellen, ajánlották szívbetegeknek is. Hatásos vizelethajtónak, izzasztónak, vérzést elállító, sebösszehúzó szernek tartották, használták csuklás elállítására, gyógyították vele a gyulladt torkot, a reneszánsz kor elején pedig a levét a pestis gyógyszerének hitték.
A citromban is megtalálható pektin természetes módon képes befolyásolni a koleszterinszintet. A déligyümölcs ezen kívül úgynevezett flavonoidokat is tartalmaz, melyek csökkentik az érszűkület kialakulásának veszélyét. A benne lévő glikozid pedig antibakteriális hatású, emellett a fogínyt is erősít. A citrom levével természetes módon hatástalaníthatók a baktériumok, sőt, a tyúkszem mérete friss citromkarikával is csökkenthető. Bőrkeményedés ellen hatásos a citromolajjal való ecsetelés is. Az egzotikus gyümölcs leve gyomorégés esetén is segít, mert semlegesíti a gyomorsavat és bizony jót tesz a koncentrálóképességünknek is.
Citrom termesztése házilag
Lehet meglepő, de a mediterrán növény szereti Magyarország nyári időjárását, így a melegebb hónapokban egyszerű a dolgunk, hiszen a fát ilyenkor tarthatjuk a kertben, vagy a teraszon egy nagy dézsában. A nyáron szabadban nevelt citromfát azonban ősszel mindig vigyük be a lakásba. Ilyenkor figyelnünk kell arra, hogy megfelelő környezetet teremtsünk a növény számára: fontos, hogy világos, természetes fényben gazdag helyiségbe kerüljön, ahol viszonylag magas a páratartalom és a hőmérséklet körülbelül 10-12 fok. Ha télen túl meleg van, vagy száraz a levegő és nincs elég fény, akkor a citromfa lehullajtja az összes levelét. Ha nem tudjuk megoldani, hogy elég hűvös helyet találjunk a citromfának a lakásban, akkor fűtött helyiségbe csak úgy kerüljön, ha elegendő fényt és páratartalmat tudunk biztosítani számára.
Nagyon fontos, hogy a növényt egyenletes hőmérsékleten tartsuk, és legyen távol a fűtőtesttől. Tegyük a citromfát a lakás déli ablakához, és megfelelő mennyiségű párologtatóval teremtsünk párás környezetet számára. A hideg beállta előtt már csak mérsékelten öntözzük a citromfát, így a csökkenő hőmérséklet hatására lassan nyugalomba vonul majd. Új hajtások ilyenkor már nem képződnek, a nyáriak pedig lassan beérnek, így ekkor kicsit vissza lehet metszeni az ágakat.

A magyar húsipar egyszerre néz szembe az alapanyagárak, a munkaerőhiány, az importverseny, a fogyasztói árérzékenység és az egészségtudatosság erősödésének kihívásaival.
Aki vásárolt már virágföldet, palántaföldet vagy különféle ültetőközeget biztosan találkozott a perlit apró, fehér szemcséivel.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Jelentősen változott az aszály kiterjedése az elmúlt másfél évtizedben hazánkban.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
Kevesebb művelés, jobb vízmegőrzés, célzott tápanyag-kijuttatás: ismerje meg a KUHN STRIGER sávművelő előnyeit.