Éti csiga

Az éti csiga Európa legnagyobb szárazföldi tüdőscsigája, jellegzetessége a „hátán lévő csigaház, ami egész élete során együtt növekszik az éti csigával. Farmokon is tenyésztik.

Elterjedés

Az éti csiga dél-, délkelet-európai eredetű, ma már egész Európában megtalálható. Észak-Európa egyes részeire és Angliába betelepítettek, ezekben az országokban nem őshonos faj. Az éti csigák szárazföldiek, de a meleg, nedvesebb élőhelyeket szeretik. A száraz időszakokban (forró nyár) és télen visszahúzódnak házaikba és meszes réteggel elzárják a szájadékot (epifragma), ez idő alatt az életfolyamataik lelassulnak. Tehát az éti csiga téli álmot alszik és 3-6 évig él.

Testfelépítés

Az éti csiga (Helix pomatia) Európa legnagyobb szárazföldi tüdőscsigája, bár mérete meglehetősen változatos. A kifejlett példányok házainak mérete átlagban 45 mm, de ettől lehet kisebb és nagyobb is (55 mm). A házas csigák teste egy fejből, egy lábból és a csigaházban lévő zárt zsigerzacskóból áll. Az egész testét képes a házba visszahúzni. Az éti csiga kicsi fején rendszerint 4 tapogató figyelhető meg a szájnyílás fölött, amelyek felületén nyomásérzékelő ún. mechanoreceptorok, végükön pedig fényérzékelő sejtek találhatóak. Lábuk ellaposodott hasláb, melynek hullámszerű mozgatásával halad előre. A szájnyílás és a talp széle között nyílik a nagy talpmirigy, melynek váladéka teszi a hasláb felszínét síkossá, hiszen a többi szárazföldi csigához hasonlóan csak ezen képes az állat továbbcsúszni.

A csigaház

Az éti csiga legjellegzetesebb morfológiai sajátossága az aszimmetrikus, többrétegű külső meszes váz, amely egész élete során együtt növekszik az állattal. A legtöbb csigahéj jobbracsavarodó. A csigaházak fő alkotója a kalcium-karbonát (mész) és a conchyolin nevű fehérje. A ház kétrétegű, a köpenymirigyek termelik. A csigaházban legbelül vékony gyöngyházréteg található, középen vastag kristályos mészréteg, míg legkívül fehérjéből és kitinből álló réteg található.

Szaporodás

Az éti csigák hímnősek, a peterakáshoz azonban partnerre van szükségük. Párzás során mindkét csiga megtermékenyül. Az egymásra talált csigák ondócsomagot adnak át egymásnak, s ez a peterakásig a párzótasakban tárolódik. Petéiket általában nyár közepén rakják le kicsi lyukakba, amelyekből egy hónap múlva kelnek ki a kis, lágy héjú, átalakulás nélkül fejlődő csigák. A fiatal egyedek 3-4 éves korukra válnak ivaréretté.

Az éti csiga, mint élelmiszer

Az éti csigát sok ember fogyasztja, emiatt farmokon is tenyésztik. Gyűjtés után kosárban éheztetik őket néhány napig, hogy megtisztítsák a mérgező anyagoktól, hiszen vérükben, annak kékes színét adó réztartalmú hemocianin található. A középkorban különösen kedvelték a böjt időszak alatti fogyaszthatósága miatt - ugyanis nem húsnak, hanem halnak tekintették.

Természetvédelmi helyzet

Rendszeres gyűjtése ellenére gyakori, tömegesen előforduló csigafaj. Jó alkalmazkodóképességének köszönhetően állományinak fennmaradását egyelőre semmi sem veszélyezteti. Védettségét fokozott gyűjtése és exportálásának szabályozhatósága miatt kapta.

Táplálkozás

A szájüregében található reszelőnyelvével (radula), ami apró fogacskákkal borított, reszeli le a táplálékot. Növényevők. A csiga nem iszik, vízfelvételét az elfogyasztott táplálékból nyeri, és a testfelületén keresztül is vesz fel vizet.

Vissza a fogalmak listájához

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2022
Jubilál a hazai agrárium hagyományos, év végi csúcsrendezvénye