
Így ég el az agrárvagyon: ebbe sokan belerokkanhatnak
A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Az európai dámvad az emlősök osztályának párosujjú patások rendjébe, ezen belül a szarvasfélék családjába és a szarvasformák alcsaládjába tartozó típusfaj. 46-80 kilogramm is lehet.
Az európai dámvad jellemzői
Az európai dámvad jellemzői az alábbiak: európai dámszarvas, illetve röviden dámvad vagy dámszarvas. Az európai dámszarvas 130 000 évvel ezelőtt majdnem egész Közép-Európában elterjedt volt. A Földközi-tenger térségében (Elő-Ázsiában és Észak-Afrikában) az ókorban még gyakoriak voltak a dámszarvasok, de a vadászat fokozatosan visszaszorította őket. Később a rómaiak akkori elterjedési területükön kívülre is áttelepítették.
Az európai dámvadat meghonosították Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban is. Közép-Európába, elsősorban Németországba telepítették be és a római megszállás során vitték be Nagy-Britanniába. Európában a dámszarvas lett a legelterjedtebb „parkvad”. Mára vadon élnek dámszarvasok Új-Zélandon, Ausztráliában, Tasmaniában, az Egyesült Államokban, Peruban, Chilében, Argentínában, a Dél-afrikai Köztársaságban, Madagaszkáron és Japánban is.
Az európai dámvad nyitott, parkos területeken találja meg a megfelelő életkörülményeket, a melegebb vidékeket és a lombos erdőket kedveli. A dámszarvas a gímszarvasnál kisebb méretű, zömökebb testfelépítésű szarvasféle, amit legkönnyebben jellegzetes, foltos szőrzetéről ismerhetünk fel. A hímeket bikának, a nőstényeket tehénnek, a kicsinyeket borjúnak hívják. A többi szarvasféléhez hasonlóan a bikák minden évben agancsot növesztenek, aminek a felső része lapátszerűen kiszélesedik.
Az európai dámvad szaporodása
Az európai dámvad szaporodási időszaka októberben kezdődik, amit a bikák által kiadott jellegzetes, horkoláshoz hasonló hangról „barcogásnak” hív a szaknyelv. A bikák egy helyben, egy talajba kapart, sekély teknőnél várják a teheneket, amiket hangjukkal csalogatnak magukhoz. A 4-5 kilogramm súlyú borjak május-júniusban jönnek világra, majd két hónapig, fogazatuk teljes kifejlődéséig kizárólag anyatejjel táplálkoznak. A felnőtt egyedek a táplálék összetétele tekintetében a legigénytelenebb hazai szarvasfélékhez tartoznak. Legszívesebben erdei fák és cserjék lombját, rügyeit és hajtásait, egyszikű és kétszikű növények leveleit, szárait és virágait fogyasztják az európai dámvadak.

A vagyonfelhalmozásból a felélés korszakába lépett a szektor, agrárvagyonok hamvadnak el a forróságban.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
Komoly gondokkal küzd a román sertéságazat, hiszen az afrikai sertéspestis (ASP) itt jelenti a legnagyobb problémát egész Európában.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.