Fülemüle

A fülemüle másik neve csalogány, költéskor ugyanis a hímek szinte egész éjjel dalolnak. A fülemüle vonuló madár, egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon.

A fülemüle elterjedése és élőhelye

A fülemüle, más néven csalogány (Luscinia megarhynchos) a madarak osztályának verébalakúak rendjébe tartozó faj. A fülemüle az egyik legismertebb énekesmadárfaj Magyarországon. A fülemüle Eurázsia nyugati felében és Észak-Afrikában költ. A fülemüle Európa északi részeinek kivételével az egész kontinensen, valamint Észak-Afrikában fészkel. Hazánkban a dunántúli dombvidéki területeken legsűrűbb az állománya. A fülemüle kedveli az ártereket, bokros sűrűségeket, de parkokban, temetőkben és kertekben is megtelepszik.

A fülemüle megjelenése

Testhossza 16 centiméter, a szárnyfesztávolsága 23–26 centiméter, testtömege 17–24 gramm. Hasa, háta szürke, farka vörösesbarna. Torka világosszürke.

A fülemüle fészkelőhelye

A fülemüle legfontosabb fészkelőhelyei a gazdag aljnövényzetű lomberdők szegélyei, a folyóárterek, fűz-nyár ligeterdők, a parkok, az öreg temetők és a nagyobb kertek. Ez utóbbi élőhelyen csak akkor telepszik meg, ha a száraz lombot nem takarítják el a bokrok alól.

A fülemüle szaporodása

A fülemüle évente csak egyszer költ. Költési időszakban szinte egész éjjel hallhatjuk az éneklő hímek messzehangzó dalolását. Territoriális madár, a hímek a folyamatos énekléssel őrzik revírjüket. A fészekalj április végén vagy május első felében teljes. A május végén vagy júniusban talált friss fészekalj pótköltésből származik. A fészek helyét a tojó keresi és egyedül építi. A fészek rendszerint a talajon, facsemete tövében, bokor alatt, rőzserakásban, borostyán között, erdei tuskó védelmében készül. Aljzata sok lomb, erdőkben elsősorban tölgylevél. A tojások száma általában 5, ritkábban 4 vagy 6. A fülemüle tojó az utolsó tojás lerakása után kezd kotlani. A fiókák 13-14 nap alatt kelnek ki és ugyanennyi idő alatt hagyják el a fészket. Ekkor még nem tudnak repülni, a közelben egyenként rejtőznek, szüleik tovább etetik őket. Négyhetes korukban válnak önállóvá, de a család még hosszabb ideig összetart.

A fülemüle táplálkozása

A fülemüle szinte kizárólag a talajon mozgó rovarokkal, pókokkal, csigákkal táplálkozik. Tavaszi érkezése után főleg pókokat zsákmányol. Az etető madarak az eleséget általában 30-40 m sugarú területről hordják. 

 A fülemüle vonulása

A Kárpát-medencébe áprilisban jön, és szeptember közepéig marad, a telet Nyugat- vagy Közép-Afrikában tölti. Április első napjaiban a fülemüle hímek érkeznek először. A vonulás egészen a hó végéig elhúzódhat. Az őszi mozgás már július második felében megindul, ilyenkor az erdőből gyakran a bokros árokpartok közelébe húzódnak. A vonulás fő ideje augusztus második és szeptember első fele.