Kapkodnak ezért a zöldségért a magyarok: még sincs belőle elég itthon
Hiába kelendő itthon az édesburgonya, a hazai termés nem tudja kielégíteni a fogyasztók igényeit.
A kutya a szürke farkas egy alfajának háziasított formája, a társállatok egyik faja. A kutyák háziasításuk óta számos feladatkörben szolgálták és szolgálják az embereket.
A kutya vagy eb (Canis lupus familiaris) ujjon járó emlős ragadozó állat, a szürke farkas (Canis lupus) egy már kihalt alfajának háziasított formája. A kutyákat szokás a társállatok sorában emlegetni. A kutya munkatársként vagy munkaeszközként - például őrkutya, vadászkutya, szánhúzókutya, vakvezetőkutya -, terápiás állatként, házi kedvencként egyaránt szolgálja az emberiséget.
A kutya életmódja
A kutya életmódjában az embert követi, jellemzően nappal aktív. Az el- és visszavadult kutyákkal kapcsolatban azonban megfigyelték, hogy általában inkább szürkületkor vadásznak.
A kutya előfordulása
A kutya a világon praktikusan mindenütt megtalálható, ahol az ember is. Ez alól kivételt képez az Antarktisz és a Csendes-Óceán szigeteinek, szigetcsoportjainak egy része, ahol eredetileg nem éltek farkasfoma állatok, a gyarmatosítás korában pedig az európai telepesek nem vittek magukkal kutyákat, avagy a sikertelen gyarmatosítási kísérletet a kutyák sem élték túl.
A kutya táplálkozása
A kutyák mindenevőnek számítanak. A farkasokhoz képest a mezőgazdasági társadalmakból származó kutyák az amiláz és más, a keményítőemésztésben részt vevő gének extra példányaival rendelkeznek, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy jobban boldoguljanak a keményítőben gazdag táplálékkal is. Az emberekhez hasonlóan egyes kutyafajták nyálában amiláz termelődik, és a keményítőben gazdag táplálkozásúak közé sorolhatók. A kutyák azonban - inkább a macskákhoz és kevésbé más mindenevőkhöz hasonlóan - csak taurinnal képesek epesavat termelni, és nem képesek D-vitamint előállítani, amelyet állati húsból nyernek. Emellett a kutyáknak - a macskákhoz hasonlóan - argininre van szükségük a nitrogénegyensúlyuk fenntartásához. Ezek a táplálkozási igények a kutyákat félútra helyezik a húsevők és a mindenevők közé.
A kutya fajtái
Ezek az állatok nagyon sok módon segítik az embereket, ám az egyes feladatokhoz más és más a kutya optimális testfelépítése, illetve viselkedése, ezért a különböző feladatokra kitenyésztett kutyafajták testfelépítése nagymértékben eltér. A világon mintegy 430 kutyafajtát tartanak nyilván, és a mai napig folyik új fajták kitenyésztése. Ezek közül egyre kevesebbet használnak arra a célra, amire kitenyésztették őket, így egyre több fajta válik ketté kiállítási és munka vérvonalra, mint például a német juhász és a labrador retriver esetében. Az eredeti feladatok eltűnésével a tenyésztési szempontokból is eltűnik az eredeti tenyésztési cél. Ennek egyik példája, hogy napjainkban egyre több pásztorkutya fajta a nyájak őrzése és terelése helyett őrző-védő szerepkörben szerepel. A kutyáknál megkülönböztetik a két vagy több fajta kereszteződéséből származó a keverékeket és a fajtatiszta egyedeket. Utóbbiakat törzskönyvi nyilvántartásba veszik. Az azonos fajtájú egyedeket közös külső és belső jellemzők kötik össze a közös származáson kívül. Ezeket a fajtastandard tartalmazza.
A kutya megjelenése
A kutyák testét általában szőrzet borítja, kivéve néhány meztelen-kutya fajtát, ahol a szőrzet ritkább, vagy a test egyes részein hiányzik. A szőr lehet rövid, félhosszú vagy hosszú. A fiatal kutyáknak születés után gyakran a felnőttkoritól eltérő szőrzetük van, ami általában selymesebb, bolyhosabb, mint a felnőtteké, gyakran a mintázata, színe is eltérő. A kutyák évente kétszer vedlenek. Ősszel a nyári bundájuk helyett sűrűbb, hosszabb télit növesztenek, tavasszal pedig a melegebb időjáráshoz megfelelőbb rövidebb ritkábbat. A vedlés során az elöregedett szőrszálak kihullanak. A lakásban tartott kutyák gyakran egész évben vedlenek.
A kutya szaporodása
A nőstény kutyát szukának, a hímet kannak nevezik. A kanok bármikor készen állanak a párzásra, míg a nőstények csak a párzási időszakban, amikor a szuka úgymond „tüzel”. A szukát az első tüzelés időpontjától tekintik ivarérettnek, ami összefügg a teljes testméret elérésének időpontjával. A kistestű kutyáknál ez az időpont a 6-8 hónapos kor környékén, míg nagy testű kutyáknál egyéves kor utánra tolódik. A tüzelés általában fél évenként következik be, és hozzávetőleg 21 napig tart, de a tüzelés hossza fajtánként eltérő lehet. A tüzelés kezdetén a szuka még nem engedi magához a kanokat. A fedezésre a tüzelés 7. és 17. napja közötti időszak a legalkalmasabb. A fedezést követően - amennyiben a megtermékenyítés sikeres volt - a szuka 58–62 nap elteltével világra hozza kicsinyeit. Az alom mérete (az utódok száma) függ a kutya fajtájától, illetve egyéb tényezőktől.
A nem kívánt vemhesség a legegyszerűbben ivartalanítással vagy fogamzásgátlással előzhető meg, ami egyben bizonyos betegségekkel szembeni védelmet is jelent. A fiatal korban (ivarérés előtt) végzett ivartalanításnak nincs ismert negatív mellékhatása a hobbi célból tartott kutyákra, viszont a gazdát megkíméli a kölykök felnevelése és gazdák keresésének feladatától, a kanokban csökkenti a domináns viselkedést, illetve a versengést.
A kutya és az ember
Az együttélés évezredei alatt az ember és a kutya egyre több feladatban találta meg az együttműködés lehetőségét. Fokozatosan kialakultak azok a feladatkörök, amelyeket a kutyák ügyesen el tudnak látni. Vannak pásztorkutyák, vadászkutyák, rágcsálóirtásra kitenyésztett fajták, rendőrkutyák, és társállatok. Ezek a feladatok a gazdasági társadalmi változásokkal folyamatosan változnak.
Magyar kutyafajták
A Kynológiai Világszervezet hivatalosan kilenc önálló őshonos magyar kutyafajtát tart nyilván: puli, pumi, mudi, kuvasz, komondor, rövidszőrű-, és drótszőrű magyar vizsla, magyar agár, erdélyi kopó. Ezeknek a magyar kutyafajtáknak kitűnő az örökítőképességük, megőrzésük nemzeti érdek. A fajták tudományos szelektálása és nemesítő tenyésztése csak a 19. század második felében kezdődött.
Hiába kelendő itthon az édesburgonya, a hazai termés nem tudja kielégíteni a fogyasztók igényeit.
Sok növény esetében ez az időszak ideális a tavaszi virágzás előkészítéséhez, de vannak olyan fajok, amiket ilyenkor békén kell hagyni.
Mivel az állatok természetes élettere fokozatosan szűkül, az emberé pedig folyamatosan bővül, így elkerülhetetlenek az esetleges találkozások.
Kiválhat az anyacégből és különálló vállalattá válhat a BASF mezőgazdasági részlege.
Egy kivételével minden feltétel adott ahhoz, hogy felpöröghessen a hazai és európai drónpiac.
Napjainkban a gazdálkodás során sok tényező befolyásolja
A hazai vaddisznó állományban hetedik éve van jelen az afrikai sertéspestis vírusa.